Mintegy 350 horvát újságíró vonult az utcára szombaton Zágrábban, hogy demonstráljon a cenzúra ellen – közölte az N1 horvát hírcsatorna.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A Horvát Újságíró Szövetség (HND) által „Elvettétek a médiát, de az újságírást nem adjuk” címmel meghirdetett tüntetésen a médiadolgozók nyolc pontban fogalmazták meg követeléseiket, amelyeket a nap folyamán átnyújtottak a kulturális minisztériumnak és a kormánynak is. Ezek közül a legfontosabb, hogy hagyjon fel a hatalom azzal a gyakorlattal, hogy peres eljárások indításával igyekszik elhallgattatni az újságírókat. Emellett az újságírók jogi védelmének szükségességére is felhívták a figyelmet a tüntetők.

Az újságírók szeretnék azt is elérni, hogy politikamentessé váljon az elektronikusmédia-tanács, menesszék a horvát közszolgálati televízió (HRT) teljes vezetőségét és változtassák meg a HRT-ről szóló törvényt. 

A HND közleménye szerint az újságírók azért vonultak az utcára, mert jelenleg több mint ezer polgári és büntetőjogi peres eljárás folyik ellenük és kiadóik ellen, fenyegetéseknek és politikai nyomásgyakorlásnak vannak kitéve, mindez szerintük veszélyezteti a szakmai jogokat és színvonalat, valamint a médiáról szóló törvényeket.

„Nem tudtok annyit perelni, amennyit mi beszélni tudunk, ezzel mindenki legyen tisztában” – hangoztatta Hrvoje Zovko, az újságíró szövetség elnöke a tüntetésen. Mint mondta: véget kell vetni az üldözésnek, nem normális, hogy a kormány, amely Európa-pártiságát hirdeti, csendben figyeli, hogyan lehetetlenítik el az újságírókat. A horvát állampolgároknak meg kell érteniük, hogy az újságírók számára biztosítani kell a jogot a szabad és időszerű tájékoztatáshoz – mondta.

A HND azt követően hirdette meg a demonstrációt, hogy több tucat civil és szakmai szervezet, valamint az összes ellenzéki párt bojkottot hirdetett a HRT ellen, mert a televízió csatlakozott az újságírók elleni „keresztes hadjárathoz”, és 33 újságíró, köztük saját alkalmazottai ellen indított pert, összesen 2,17 millió kuna (93,2 millió forint) kártérítést követelve a jó hírnévhez való jog megsértése és hitelrontás címén. 

A HRT korábban közölte, hogy nem kíván a politikai viták eszközévé, sem a választások témájává válni egyik politikai párt számára sem, ezért a csatorna békítő eljárást indított az által perelt médiumokkal szemben.

Médiaszakértők szerint Horvátországban üzletté vált az újságírókat perelni. Politikusok, üzletemberek, sportolók, de még bírók is indítanak polgári peres vagy akár büntetőjogi eljárásokat is újságírók és médiumok ellen, irreális kártérítési összegeket követelve, a bíróságok pedig a legtöbb esetben a felperesek javára döntenek.