Ukrajna elutasította az energetikai létesítmények elleni csapások tilalmát

Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt.

„Törökország felajánlotta nekünk… hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi polgári flottára a Fekete-tengeren. Az elnökünk így döntött és azt mondta: +Igen, hadd döntsünk így +. És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták (az ukrán hatóságok): +Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba +” – mondta a volt orosz védelmi miniszter.

Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev, katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit. A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt:

„Nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra(…) az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat.”

Sojgu a Rosszija 24-nek nyilatkozva szintén azt mondta hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait „ki nem dobják” a kurszki régióból.

„Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum – ez pedig Kurszk. Mi terroristákkal – ők (az ukrán hatóságok) pontosan ennek számítanak – semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka” – nyilatkozott.

„Vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült” – tette hozzá.

Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít halottakban és sebesültekben. A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá.

Sojgu méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon parafáltak. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.