Ukrajna kasztrendszert épít
Visszautasította az ukrán oktatási miniszter a magyar kormány kompromisszumos javaslatait az oktatási törvény módosítására. Noha Volodimir Zelenszkijtől sokan konszolidációt és az erőszakos ukránosítás felfüggesztését remélték, az ukrán elnök mozgástere rendkívül szűk. Erősen kérdéses hát, hogy Orbán Viktorral való márciusi találkozása hozhat-e bármilyen eredményt.
Nem akar engedni Kijev a többszörösen diszkriminatív, az ukrajnai kisebbségeket hátrányba hozó oktatási törvény ügyében. Pedig a közelmúltban elfogadott jogszabály a nyelvtörvénnyel együtt szembemegy a velencei bizottság ajánlásaival és az Európai Unió szellemiségével is. A középfokú oktatásról szóló törvényt még az előző kormány alkotta, ám a második olvasatra már az új hatalom készítette elő.
Az elnök, Volodimir Zelenszkij még nem írta alá, a délkelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság körében népszerű Ellenzéki Platform – Az Életért nevű párt egyik parlamenti képviselője pedig az alkotmánybíróságon támadta meg. Sok esély annak ellenére nincs a törvény módosítására, hogy mint a kárpátaljai magyarságnak a képviselői is fogalmaznak, az elfogadott törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve fosztja meg a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől.
Nem véletlenül aggódik a Magyar Tudományos Akadémia sem: állásfoglalása szerint a tervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz. A szabályozás ugyanis olyan elemeket tartalmaz, amelyek gátolnák a magyar anyanyelvű lakosság beilleszkedését az ukrán társadalomba, elsorvasztanák a magyar nemzeti kultúrát, az anyanyelvi közösségek pedig vagy elszigetelődnének, vagy felbomlanának. Mint az MTA fogalmaz, világunkban egyre erősebb az aggodalom a kihaló állat- és növényfajok miatt. Hasonlóan fel kell emelnünk azonban a szavunkat a nyelvek és kultúrák gazdagságának megmaradásáért is.
A 2020. január 16-án megszavazott törvény az iskolai közoktatás normarendszerét határozza meg. Az új jogszabály az általános irányelveket megszabó 2017-es törvény értelmében született, mely kimondja, hogy az oktatás nyelve az ukrán, mellette egy vagy több tantárgy anyanyelven is oktatható.
A mostani, a kerettörvényt részletező jogszabály az oktatás nyelvét tekintve az ukrán polgárokat négy csoportra osztja. Az elsőbe a többségi nemzet képviselői, az ukránok tartoznak, akik az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak. A második csoportba az őshonos népek, voltaképpen a krími tatárok képviselőit sorolták, akik az államnyelv alapos oktatása mellett végig anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. A törvény ugyanis kimondja, hogy az úgynevezett őslakos népek nyelve különösen megóvásra, fejlesztésre szorul.
Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként használó nemzeti kisebbségek – magyarok, románok, lengyelek, bolgárok – képviselői tartoznak a harmadik kategóriába. Számukra az ötödik osztályig van biztosítva az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb húsz százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt az arányt folyamatosan növelni kell. A kilencedikig a tantárgyak 40 százalékáig kell eljutni, a felsőbb osztályokban pedig el kell érni legalább a 60 százalékot.
A negyedik kategóriát a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélők, elsősorban az orosz ajkúak számára dolgozták ki. Nekik az ötödik osztályig szintén biztosítva van az anyanyelven történő oktatás. Ettől felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.
Minden egyéb téren az új ukrán oktatási törvény nagyon „európai” akar lenni. Olyannyira, hogy Hanna Novoszad oktatási miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva az iskolát gendersemleges helyként képzeli el. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy miniszteri tevékenységét a család alapjai tantárgy elleni fellépéssel kezdte, mert nem nézi jó szemmel, hogy a gyermekekre ósdi dogmákat kényszerítenek. Novoszad terveinek megvalósulására azonban még várni kell, mert mint fogalmazott, ehhez még nem elég fejlett az ukrán társadalom.
A nagy „europanizálás” odáig azonban egyelőre nem terjed, hogy a kisebbségek anyanyelvhez való jogát garantálják. A három évvel ezelőttig érvényben levő szabályozás megadta a lehetőséget a bölcsődétől az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatásra Ukrajnában, az új törvény ezt megszüntette.
Az új szabályozás többszörösen diszkriminatív. Miközben ugyanis az alkotmány kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára egyenlő, addig az oktatás nyelvét tekintve az állam etnolingvisztikai alapon négy csoportra osztva kasztokba kényszeríti a polgárait. A tanulás leghatékonyabb formájának minősülő anyanyelven történő oktatást a törvény kizárólag az államalkotó nemzet, az ukrán számára engedi meg.
Ugyancsak negatív diszkriminációnak tekinthető, hogy őshonos népnek minősítve kiemelik a többi kisebbség közül a krími tatárokat, miközben a kárpátaljai magyarság is őshonos a szülőföldjén, mint ahogy az oroszok is a Donbaszban és Ukrajna déli részein. Egyértelműen diszkriminatív tétel az is, hogy megkülönbözteti a törvény az anyanyelven történő oktatás lehetőségeit tekintve az Európai Unió hivatalos nyelvein beszélőket azoktól a kisebbségektől, amelyek anyaországa nem uniós tagország.
Bár Kijev azt állítja, hogy az előkészítésekor figyelembe vette a velencei bizottság ajánlásait, a középfokú oktatásról elfogadott jogszabály messze nem eurokonform. A törvény ugyanis csupán két lényeges ponton veszi figyelembe a velencei bizottságnak az oktatás nyelvét érintő szabályozásra vonatkozó ajánlásait. Az egyik, hogy a 7. cikkely alkalmazását egyelőre kitolták, így az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő kisebbségek nyelvén oktató iskolákban 2023-ig, a nem EU-s hivatalos nyelvet beszélő kisebbségek iskoláiban pedig 2020. szeptember 1-ig elhalasztották az áttérést az új oktatási modellre. A másik, hogy a magániskolák önállóan dönthetnek az oktatás nyelvéről. Igaz, ez már annak is az előfeltétele volt, hogy Ukrajnát felvegyék az Európa Tanácsba. Ez az „engedmény” azonban a magyar oktatás kérdését nem oldja meg. A közel száz magyarul (is) oktató iskola közül ugyanis mindössze öt olyan, amely az ukrán jogrendszer alapján magánintézménynek számít.
Volodimir Zelenszkij elnöktől sokan az erőszakos ukránosítás felfüggesztését remélték már csak azért is, mert megválasztása előtt társadalmi konszolidációt ígért, megértően nyilvánult meg a kisebbségek nyelvhasználatának ügyében, ráadásul maga is orosz ajkú. Zelenszkij államfőként is tett lépéseket az országban élő népeket egymással szembefordító nacionalista retorika leépítésének az irányába. Újévi köszöntőjében például megszólalt az Ukrajnában élő kisebbségek nyelvén is. Ezek után egyesek számára kissé meglepő lehetett, hogy a január 16-án a kormányzó párt, A nép szolgája szavazataival és nagy többséggel elfogadott oktatási törvény a nyelvi rendelkezések tekintetében lényegében ugyanolyan jogfosztó, mint a még Petro Porosenko államfő idején kidolgozott eredeti verzió.
Az új ukrán hatalom mozgástere ugyanúgy legalább annyira szűk a nyelvi kérdésben, mint a Donbasz tekintetében. Ha ugyanis Volodimir Zelenszkij ezekben az ügyekben látványos engedményeket tenne, akkor a rendkívül hangos és nem utolsósorban még mindig sok fegyvert birtokló nacionalista ellenzékkel találná magát szembe. Az elnök nagyon vékony pallón egyensúlyoz, és csak apró lépésekben haladhat, ha nem akarja, hogy lezuhanjon.
Ebből a szempontból tehát semmit nem jelent, hogy Zelenszkij államfő orosz ajkú. Ugyanígy orosz ajkú volt az elődje, Petro Porosenko is, és ez nem akadályozta meg abban, hogy csúcsra járassa a legvadabb nacionalista retorikát, mondta a Demokratának Koszty Bondarenko ukrán politológus, hozzátéve, hogy a humán szférában a végrehajtó hatalom szintjén csaknem ugyanazok ülnek, mint az előző öt évben.
Látva ezt a helyzetet, múlt heti kijevi útján Szijjártó Péter is a törvény keretein belül tett javaslatot az ukrán nyelv kisebbségi oktatására és a kárpátaljai magyarok anyanyelvének egyidejű megőrzésére. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába. A másik javaslat szerint ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át fokozatosan az ukrán nyelvre, hanem az ukrán nyelv tanításának az óraszámát növeljék. Kijev azonban egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek. Mindez nem túl biztató Orbán Viktor közelgő kijevi látogatása előtt. A kisebbségi kérdés megoldása nélkül ugyanis nehéz lesz oldani a feszültséget a két ország között.
