Ukrajna már holnap leteheti a fegyvert, ha ezeket a támogatásokat Trump megvonja
„Nem lennél ilyen kemény csávó az Egyesült Államok nélkül” – mondta Trump elnök Volodimir Zelenszkijnek botrányba fulladt találkozójukon, és erre számos oka volt. Bár a közvélemény elsősorban a fegyverszállításokra figyel, van két olyan terület, ahol a háttérben jóval nagyobb támogatást kap Ukrajna Amerikától. Ha ezeket elveszítik, akkor nincs tovább, már csak az lesz a kérdés, hogy mennyi területet vesztenek el, mielőtt letennék a fegyvert.
Kevésbé látványos, mint egy rakomány harckocsi, nem járja be úgy a világsajtót, mint a HIMARS-ütegek félelmetesen precíz csapásai, de
az Egyesült Államok hírszerzési és kiberbiztonsági támogatása az elmúlt években kulcsfontosságúvá vált Ukrajna számára a háborúban, sőt kijelenthetjük, hogy ezek többet tettek hozzá ahhoz, hogy Ukrajna nem omlott össze már a háború első évében, mint az összes nyugati fegyverszállítmány együttesen.
Ugyanis hírszerzési téren az USA megosztotta Ukrajnával a műholdfelvételeit, elektronikus lehallgatások eredményeit és egyéb felderítési információit a háború során. Ennek köszönhetően az ukrán hadsereg számos orosz támadási tervet időben felismerhetett, a fontosabb csapásokat meg tudta előzni, és hatékonyabban célozta az orosz erőket.
A valós idejű amerikai információmegosztás – akár a fronton mozgó orosz csapatokról, akár a felbocsátott rakétákról és drónokról – létfontosságú Ukrajnának. Ha Washington felhagyna az információk megosztásával, Ukrajna „vaksötétben” maradhatna sok hadműveleti területen. A légvédelem hatékonysága csökkenne, hiszen az orosz rakéta- és dróntámadások előrejelzése nehezebb lenne amerikai műholdas és radaradatok nélkül. Jelenleg az USA és szövetségesei gyakran már a kilövés pillanatában észlelik az orosz rakétákat, és riasztják Ukrajnát – enélkül kevesebb idő maradna a szirénák megszólaltatására és az elfogásra. A fronton az ukrán erők elveszíthetik azt a taktikai előnyt, amit az amerikai célfelderítés biztosított, például a HIMARS rakétasorozatvetőknek amerikai hírszerzés segít pontos célpontokat azonosítani. Oroszország könnyebben rejthetné el csapatösszevonásait vagy hadmozdulatait, és nagyobb meglepetésszerű offenzívákat indíthatna.
A kibervédelem területén is súlyos következményekkel járna az amerikai támogatás megszűnése. A háború kezdete óta az USA kormánya és olyan vezető tech cégek, mint a Microsoft vagy a Palo Alto Networks, jelentős segítséget nyújtottak Ukrajnának kibervédelmi kapacitásai kiépítésében
Ennek köszönhetően Ukrajna 2014 óta fokozatosan erősítette hálózati védelmét, és a 2022-es invázió során az orosz kibertámadások zömét sikerült kivédeni vagy mérsékelni.
Egyebek mellett a nyugati szakértelem segített tűzfalakat telepíteni, a kritikus infrastruktúrákat (energiarendszerek, kormányzati hálózatok) megóvni, és időben észlelni az ellenséges behatolásokat (ún. threat hunting).
Ha az Egyesült Államok megvonná Ukrajnától a kibertérbéli támogatását, az ukrán kormányzati és katonai rendszerek sokkal sebezhetőbbé válnának az orosz hackertámadásokkal szemben. Oroszország feltehetően ezt azonnal ki is használná: intenzív kibertámadásokat indíthatna az ukrán áramszolgáltatók, telekommunikációs hálózatok, vasúti irányítórendszerek ellen, abban bízva, hogy az amerikai szakértők nélkül az ukrán védelem nem lesz képes időben reagálni. Emlékezetes, hogy az oroszok a háború elején már kíséreltek meg nagyszabású kibertámadást – például a Viasat műholdas hálózat ellen, ami egész Európára kiterjedő kapcsolatkimaradást okozott a háború első órájában, de a nyugati partnerek segítségével az ilyen akciók hatása korlátozott maradt. Külső támogatás híján viszont megnőne a kockázata egy sikeres, nagy volumenű orosz kibertámadásnak, ami megbéníthatja Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját (áram-, víz- és fűtési rendszerek, bankrendszer, kormányzati kommunikáció).
Bár a kibertámadások önmagukban ritkán döntik el a háborút – szakértők szerint „a kiberhadviselés gyakran túl van értékelve” egy fegyveres konfliktus kimenetelét illetően, ám kombinálva a hagyományos offenzívákkal nagyon is veszélyesek lehetnek. Ha Ukrajna elveszíti a nyugati (főként amerikai) kiber-támogatást, akkor az oroszoknak sokkal könnyebb dolguk lenne informatikai zűrzavart és pánikot kelteni az országban, ami gyengítheti az ukrán ellenálló képességet.
Összefoglalva, az amerikai hírszerzési és kibervédelmi segítség megszűnése drasztikusan rontaná Ukrajna biztonsági helyzetét: a katonai műveletek nagyobb kockázattal és veszteséggel járnának, a civil lakosság pedig jobban ki lenne téve a meglepetésszerű támadásoknak – mind fizikailag (például egy esetleges észrevétlen rakétatámadás esetén), mind a digitális térben.
