A bolgár szakértő szerint Ukrajnának nincs helye az EU-ban
Más EU-tagállamoknak is követniük kellene Magyarország példáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás kapcsán Georgi Markov. A hazánkban élő egykori bolgár alkotmánybíró szerint a háborúban álló ország koránt sem áll készen a közösséghez való csatlakozásra, amelyről nem is Brüsszelben, hanem az európai embereknek kellene dönteniük.Ukrajna uniós csatlakozása rohamléptekben halad előre, ám ennek nem mindenki örül. Míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vagy Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője – és még lehetne folytatni a sort – Brüsszelben szinte örömtáncot jár, a Magyar Nemzet megkeresésére Georgi Markov, Magyarországon élő egykori bolgár alkotmánybíró ugyanakkor feltette a kérdést:
Mely európai kormányok kérdezték meg állampolgáraikat, hogy akarják-e az EU a háborúban álló Ukrajnával való bővítését?
„Üdvözlöm a magyar kormány döntését, miszerint véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról” – nyilatkozta Markov a Magyar Nemzetnek. Szerinte ez a közvetlen demokrácia legmagasabb formája, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amely minden magyar család életét érinti.
Hollandiában tartottak népszavazást Ukrajnával kapcsolatban
A bolgár alkotmánybíró felidézte, hogy legutoljára 2016-ban Hollandiában tartottak népszavazást arról, hogy a lakosság akarja-e, hogy az EU és Ukrajna között társulási megállapodást ratifikálja az ország.
Az eredmény Kijev számára koránt sem volt kedvező: nemcsak a részvétel volt rendkívül alacsony (32,2 százalék), de a válaszadók 61 százaléka ellenezte a megállapodást. Markov szerint minden uniós tagállamban kellene konzultációkat tartani arról, hogy a lakosság egyáltalán szeretné-e Ukrajnát a tagállamok listáján látni.
A szakértő ugyanakkor más problémákat is említett. Megkérdezték valaha az ukrán népet, hogy szeretnének-e csatlakozni? – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a szomszédos ország lakosságára könnyen rákényszeríthetnek egy felsőbb döntést. Majd azzal folytatta, hogy egyáltalán van-e jogi és gyakorlati lehetőség arra, hogy az ukránokat megkérdezzék. Ukrajnában ugyanis a háborús helyzet miatt felfüggesztették a választásokat és a szavazásokat.
Markov emlékeztetett, hogy 2024 tavaszán kellett volna elnökválasztást tartani, ám miután a voksolás elmaradt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mandátuma hivatalosan lejárt, és még Donald Trump amerikai elnök nyomására sem tűzték ki a választást, nincs jogalapja annak, hogy Ukrajna első embere hosszú távú döntéseket hozzon.
Az egykori bolgár alkotmánybírót arról is kérdeztük, hogy mit mondanak az uniós szerződések a bővítésről. Markov elmondta, hogy bár papíron megtörténhetne Ukrajna csatlakozása, az ország koránt sem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.
Ukrajnában nincs jogállamiság
„Ukrajnában nincs jogállamiság” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy éppen ez a brüsszeliták egyik vesszőparipája, amellyel például Magyarországra is próbálnak nyomást gyakorolni. Említést tett arról is, hogy hazájában Zelenszkijt egyenesen diktatúrával vádolják olyan vezető politikusok, mint Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko – aki nem mellesleg azt mondta korábban, hogy a háború kezdete óta nem beszélt az államfővel. Mindeközben a parlament háttérbe szorult, az ellenzék börtönben van, a tüntetéseket betiltották, a kisebbségeket bántalmazzák és a cenzúra még a kommunizmust is felülmúlja – sorolta Markov.
A háborúban álló ország esetében temérdek a megválaszolatlan kérdés, köztük az sem tisztázott, hogy Brüsszel melyik Ukrajnát kívánja a tagállamok sorában látni. Miután ugyanis a kelet-ukrajnai területeket Oroszország elfoglalta – és egyelőre nincs kilátás a felszabadításukra –, nem világos, hogy hol húzódnak a posztszovjet ország határai. Markov emlékeztetett, hogy egyes megszállt régiókban már népszavazásokat is tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Ezeket a területeket is felvennék az EU-ba?
– tette fel a kérdést.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
