Ukrán háborús maffia – a háború nem állítja le, hanem átrendezi a szervezett bűnözést

Az ukrán határőrség hivatalos adatai szerint a háború kitörése óta több mint 570 bűnszervezetet tártak fel, amelyek hadköteles férfiaknak kínáltak menekülőutat a frontról

– 7 és 12 ezer dollár közötti összegért. A működés pofonegyszerű: hamis orvosi igazolás, embercsempész, bérelt terepjáró, néha csónak, néha hegyi ösvény. Sokan átjutnak, másokat a folyók elsodorják. A legdrágább szolgáltatás a teljes iratcsomag, jól szervezett, biztosított útvonal egyenesen az EU-ba. A legújabb adatok szerint 20 ezer férfinak sikerült illegálisan kijutnia, (igen visszafogott becslés) miközben több ezer ember ellen indult büntetőeljárás. Sorozók, orvosok, határőrök, csempészek – minden szerep kiosztva. És minden szereplő kiveszi a maga hasznát a jól felépített rendszerből.

A háborús maffia másik frontja a védelmi beszerzések világa,

ahol a lőszert, a drónokat és az élelmiszert kezelik úgy, mint aranybányát. A legismertebb botrányt a sajtó „aranytojás-ügyként” jegyzi: 2022-ben a védelmi minisztérium darabonként 17 hrivnyáért vásárolt tojást, miközben a piaci ár a harmada volt ennek. A szerződések összértéke elérte a 17 millió dollárt, és a pénz egy része – a nyomozás szerint – horvátországi szállodákban landolt. A NABU és a SAPO korrupcióellenes hatóságok azóta több mint 700 millió hrivnya elsikkasztását bizonyították. A közvélemény felháborodása minisztereket sodort el, de az üzlet – úgy tűnik – folytatódik. Egy ukrán antikorrupciós alapítvány becslése szerint csak 2024-ben körülbelül 15 milliárd hrivnya értékű korrupciós ügyet tártak fel a Honvédelmi Minisztérium körül – ez elvileg a front ellátására mehetett volna.

A drónbeszerzés sem maradt érintetlen. 2025 augusztusában vádat emeltek egy parlamenti képviselő, egy volt kormányzó, egy Nemzeti Gárda-parancsnok és két üzletember ellen. A vád szerint a szerződések 30 százalékát visszaosztották kenőpénz formájában, míg egy konkrét, 240 ezer dolláros drónszerződés esetében 80 ezer dollárnyi „infláció” keletkezett – csak épp nem a katonák gondolták meg magukat, hanem a politikusok.

És itt van persze a legnagyobb botrány: az Energoatom-ügy,

amelyet már nem egyszerű korrupciós esetként, hanem a háborús gazdaság rendszerszintű problémájaként emlegetnek. A vizsgálatok szerint a nukleáris energiavállalat körül egy 100 millió dolláros visszaosztási rendszer működött, amelyben beszállítók fizettek 10–15 százalékot azért, hogy „a listán maradhassanak”. A kulcsszereplő – Timur Mindics – külföldre menekült, vizsgálat pedig az elnöki hivatal legfelsőbb szintjéig jutott. Nincs még gyanúsítás – de van nyomás. És egyre több kérdés: lesz-e politikai akarat elvágni a maffia köldökzsinórját?

A háborús maffia harmadik pólusa a klasszikus alvilág:

drog, cigaretta, üzemanyag, fegyver. Ezek nem szűntek meg – csak alkalmazkodtak. Kijevtől Odesszáig csempészhálózatok váltottak profilt: egyesek humanitárius segélyszállítmányokkal keverik a cigarettát, mások a frontról eltűnt fegyverekkel üzletelnek. Az Euractiv szerint a háború nem szétválasztotta, hanem újraszervezte az ukrán és orosz alvilágot – a profit ugyanis nem ismer zászlót.

A háború előtti időkben az Ukrajna és Oroszország közötti drog‑, fegyver‑ és embercsempészési vonal Európa egyik legerősebb alvilági hálózata volt. A háború megszakította ezeket az útvonalakat, de a kapcsolatok nem tűntek el: noha sok ukrán bűnöző hazafinak vallja magát és felhagyott az oroszokkal való közös üzletekkel, de a nemzetközi szervezett bűnözés továbbra is profitszempontból keresi a „legjobb lehetőséget”. A Europol vezetője szerint a háború ellenére sincs határozott törésvonal a két alvilág között – a csempészutak csak áthelyeződtek.

A háború kitörése óta Ukrajnában a bűnszervezetek:

• folytatják a csempészetet (üzemanyag, cigaretta, luxuscikkek),
• részt vesznek a fegyverkereskedelemben,
• áthelyezték a szintetikus drog-laborokat a Donbaszból nyugatabbra, biztonságosabb területekre,
• fenntartják a heroin-folyosót Afganisztán felől.

Az alvilág tagjai – hasonlóan a békeidőhöz – részt vesznek fegyver‑ és drogkereskedelemben, cigaretta‑ és üzemanyag‑csempészetben, illetve humanitárius segélyek és gabonafeleslegek elsikkasztásában. Egyes bűnözők a hatóságokkal való együttműködéssel („patrióta” tevékenységgel) próbálják legitimálni magukat, mások pedig a háborús káoszt használják ki az illegális üzletek bővítésére.

Az ukrán háborús maffia tehát több, egymástól független, de egymást erősítő bűnszervezetet és korrupt hivatali hálózatot takar.