Az Európai Parlament plenáris ülésének az energiaunió helyzetéről folyatott vitáján Simson hangsúlyozta, a tagállamoknak segíteniük kell Ukrajna és Moldova energiaellátását a téli hónapokban, ahogy támogatniuk kell az orosz támadások során megrongált létfontosságú, az energiaellátás folyamatosságának biztosításához szükséges infrastruktúra újjáépítését.

Hirdetés

Közölte: az orosz energiától való függőség megszüntetése jól halad, a tiszta energiákra való átállást az EU és tagállamai megkezdték. „Az alapokat megteremtettük a radikális változásokhoz” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint az orosz gáz részesedése az uniós behozatalban a 2021-es 45 százalékról 2024 júniusára 18 százalékra esett vissza, miközben a „megbízható partnerektől”, például Norvégiától és az Egyesült Államokból származó import nőtt. Simson ugyanakkor sürgetőnek nevezte, hogy az orosz energiától való függőségüket a tagállamok tovább csökkentsék amellett, hogy mérséklik az energiaárakat.

Kiemelte: az ötéves mandátumát befejező Európai Bizottság megbízatása alatt jelentős eredményeket ért el a mindenki számára megfizethető, biztonságos és versenyképes energia biztosítása terén, a tiszta energiára átállás megvalósításához szükséges szabályozási keretet hozott létre, és lefektette a megújult gazdasági növekedés és versenyképesség alapjait.

Az energiaellátás területén elért eredményeket sorolva kiemelte: az energiaárak stabilabbak, és jelentősen a 2022-es energiaválság idején tapasztalt csúcsszint alatt vannak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magas energiaárak kezelése érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség, ami kulcsfontosságú az uniós ipar versenyképességének javítása, valamint az európai gazdaság villamosítása szempontjából alapvető integrált európai infrastruktúra-hálózatokba történő beruházások felgyorsítása érdekében.

Korábban írtuk

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az energiaügyi biztos „győzelmi jelentésével” szemben a valóság az, hogy „az energiaárak az egekben vannak, az energiaszolidaritás megszűnt, az energiaszegénység pedig a rossz brüsszeli döntések okán az európai emberek mindennapjainak részévé vált”.

Kiemelte, a magas energiaárak aláássák az európai gazdaságok versenyképességét, az európai vállalatok ötször annyit fizetnek a földgázért és háromszor annyit az áramért, mint amerikai versenytársaik. „Ez jelentős részben az Európai Bizottság felelőssége, mert rossz szakpolitikai döntéseivel hozzájárult az árak megugrásához” – fogalmazott.

Közölte, noha az energiaunió alapelvei között szerepel az energiaszolidaritás biztosítása, nem történt semmilyen uniós bizottsági fellépés, amikor Magyarország és Szlovákia olajellátása súlyos veszélybe került idén nyáron.

„A két tagállam sorsára hagyása egyértelmű üzenet Brüsszelből, energiaszolidaritásról nem beszélhetünk, az európai országok pedig csak magukra számíthatnak energiaellátási kérdésekben” – hívta fel a figyelmet.

Gyürk kiemelte azt is, hogy az energiaunió feladata lenne a megfizethető árú ellátás elősegítése is. Ezzel szemben Brüsszel politikája rekordméretű energiaszegénységet eredményezett – húzta alá. Annak ellenére, hogy immáron minden tizedik európai családnak okoz gondot lakásának megfelelő mértékű felfűtése, az uniós bizottság rászabadítaná a piaci energiaárakat a lakosságra, és továbbra is a magyar rezsicsökkentés megszüntetését követeli – hívta fel a figyelmet.

„Egyértelmű, hogy a helyzet mára tarthatatlanná vált. Az európai polgárok egy jobb, észszerűbb energiapolitikát érdemelnek. Mi, patrióták ezért küzdünk” – tette hozzá felszólalásában Gyürk András.