Uniós biztos: ez a NATO végét jelentené!
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi biztosa egy hétfői svédországi biztonságpolitikai konferencián kijelentette: Grönland amerikai katonai megszállása a NATO végét jelentené. A biztos ezzel nyilvánosan is csatlakozott Mette Frederiksen dán miniszterelnök álláspontjához. Andrius Kubilius a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában egyetértett a dán kormányfővel abban, hogy egy ilyen lépés nemcsak a katonai szövetséget rombolná le, hanem a lakosság körében is rendkívül negatív visszhangot váltana ki.
A dán fennhatóság alá tartozó, de nagyfokú autonómiát élvező sziget az utóbbi időben Washington figyelmének középpontjába került. Donald Trump amerikai elnök szerint Grönland létfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából. Az elnök úgy véli, Washingtonnak tulajdonjogot kell szereznie a terület felett, hogy megakadályozza Oroszország és Kína térnyerését a sarkvidéken.
Donald Trump szerint a jelenlegi amerikai katonai jelenlét önmagában nem elegendő ahhoz, hogy távol tartsa Moszkvát és Pekinget a stratégiai jelentőségű szigettől.
Andrius Kubilius megszólalása az első alkalom, hogy az Európai Unió egyik magasrangú tisztségviselője nyíltan Mette Frederiksen véleménye mellé állt. Bár uniós diplomaták korábban magánkörben már kifejezték egyetértésüket, a nyilvánosság előtt eddig tartózkodtak a hasonló kijelentésektől.
A dán miniszterelnök korábban, egy január 5-ei televíziós interjúban tette egyértelművé: ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megtámad egy másik NATO-tagállamot, akkor a szövetség és a második világháború óta fennálló biztonsági rend megszűnik létezni.
Ezek a drámai megjegyzések éles ellentétben állnak Mark Rutte NATO-főtitkár állításaival, aki hétfőn ismételten azt hangoztatta, hogy a katonai szövetség nincs válságban.
Eközben Donald Trump egy január 7-ei, a New York Times-nak adott interjúban nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy Grönland megszerzése vagy a NATO fenntartása fontosabb-e számára. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy adminisztrációjának végül lehet, hogy választani kell a két célkitűzés között.
A brüsszeli diplomaták többsége nem hiszi, hogy az Egyesült Államok valóban katonai erőt alkalmazna Grönland átvételéhez. Ugyanakkor abban egyetértenek, hogy a Donald Trump által gyakorolt politikai és diplomáciai nyomásgyakorlásnak meglesz az eredménye. Véleményük szerint Washington legalább azt eléri majd, hogy jelentősen megerősítsék az európai katonai jelenlétet a térségben. A kialakult helyzet mindenesetre rávilágít a transzatlanti kapcsolatok feszültségére és azokra a biztonságpolitikai dilemmákra, amelyekkel a NATO-nak a közeljövőben szembe kell néznie az egyértelmű érdekütközések miatt.
