Uniós biztos: Növelni kell az átláthatóságot az EU minden intézményében
Minden európai uniós intézménynél növeli kell az átláthatóságot és a korrupcióellenes fellépést, decemberben ugyanis uniós tisztségviselők bűncselekménygyanús cselekedeteteket követtek el, ami a bizalom megszakadásához vezetett – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Ylva Johansson az EP korrupcióról és a külföldi beavatkozással kapcsolatos vádakról szóló vitájában hangsúlyozta, hogy a legmagasabb szintű korrupcióellenes és az átláthatóságot növelő intézkedéseket kell meghozni minden uniós intézménynél.
Napról napra védeni kell az európai költségvetést, az uniónak ugyanis évente legalább ötmilliárd eurójába kerül a korrupció – mondta. Bűnszervezetek legalább 60 százaléka él a megvesztegetés lehetőségével, politikusokat vásárolnak meg, döntéseket befolyásolnak, hogy hatalmat szerezzenek – emelte ki.
Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy „az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtése nem lesz elég”: a jog teljes szigorával kell fellépni a korrupció ellen. Ennek érdekében az Európai Bizottság hamarosan új törvényjavaslatot nyújt be annak előmozdítására, hogy büntethető legyen minden korrupciós kísérlet, továbbá javaslatot tesz majd a büntetések egész unióra kiterjedő harmonizálására is – közölte.
„A rendőrségeknek és a bíróságoknak megadunk minden eszközt, hogy kiirtsák a korrupciót” – fogalmazott.
Ylva Johansson elfogadhatatlannak nevezte, hogy idegen államok próbálnak befolyást szerezni az uniós döntéshozatalba. Elfogadhatatlan minden kísérlet, bármifajta rosszindulatú beavatkozás a demokráciába, az EU belső ügyeibe – mondta az uniós biztos, majd hozzátette: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbeszéléseket folytat marokkói illetékesekkel a korrupciós ügy kivizsgálása és az érintettek kézre kerítése érdekében.
„Nem lehet büntetlenség a korrupció esetében. Nem várhat a demokráciánk védelme” – szögezte le.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a vitához benyújtott és az MTI-hez is eljutatott írásbeli hozzászólásában kijelentette: a brüsszeli rendszerszintű korrupciót meg kell állítani.
Kifejtette, hogy a korrupciós botrány egyértelműen rávilágított arra, amit a magyar kormány évek óta mond: „külső erők, Soros Györgyhöz köthető civil szervezeteken keresztül, korrupt baloldali EP-képviselőket vásároltak meg, hogy politikai befolyást szerezzenek”.
„Pontosan azok a képviselők kerültek korrupciós botrányba, akik korábban minden esetben Magyarország ellen szavaztak, és az uniós pénzek befagyasztásáért lobbiztak. Ez tökéletesen bemutatja az európai baloldal hazug, álságos és képmutató magatartását” – fogalmazott.
A fideszes EP-képviselő kiemelte: Brüsszelben rendszerszintű korrupció van, amely nagyon mélyen érinti az európai intézményeket, különösen az Európai Parlamentet. Az uniós parlament által javasolt korrupcióellenes csomag pedig csak a „felszínt kapirgálja”, hiszen a korrupciós gépezet kialakítói és haszonélvezői nem fogják csak úgy maguktól felszámolni ezt a rendszert – mondta.
„Az Európai Parlament mára durván elszakadt a választópolgároktól, és egy külső kontroll nélküli elszabadult hajóágyúként működik” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, majd közölte: felszólította az EP-képviselőket, hogy nézzenek magukba, vonják le a politikai következményeket, és hagyják abba a Magyarország ellen folytatott politikai boszorkányüldözést.
Eva Kailit, az Európai Parlament azóta leváltott alelnökét és további három gyanúsítottat december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
