Uniós demokrácia: szabályt változtatnának az Ukrajnának szánt hitel elfogadtatásáért
Az Európai Bizottság új javaslattal próbálja eloszlatni a belga kormány aggályait azzal a tervvel kapcsolatban, amely szerint a Brüsszelben befagyasztott, mintegy száznegyven milliárd eurónyi orosz vagyont az unió kölcsönként adná oda Ukrajnának. Belgium attól tart, hogy ha a pénzt egyszer vissza kellene szolgáltatni Moszkvának, akkor a teljes összegért őket terhelné a felelősség, különösen abban az esetben, ha akár csak egyetlen tagállam is megvétózná a szankciók meghosszabbítását – írja a Politico.
Uniós diplomaták szerint ezért most a bizottság olyan jogi megoldáson dolgozik, amely
kizárná annak lehetőségét, hogy például Magyarország vagy Szlovákia „megakadályozza a szankciós rendszer fenntartását”.
A brüsszeli terv lényege, hogy a testület az uniós szerződés 122. cikkére hivatkozna – ez teszi azt lehetővé, hogy a tagállamok a gazdasági helyzetre tekintettel, egymással szolidaritást vállalva hozzanak döntéseket. Ennek egy olyan értelmezését javasolják, amely szerint ebben az ügyben elegendő lenne a minősített többség, így a szankciók meghosszabbítása nem igényelne egyhangú szavazást.
Ezzel gyakorlatilag kikerülhető lenne az a helyzet, hogy egyetlen tagállam – például Magyarország – vezetője megakadályozza a Moszkva elleni intézkedések fenntartását.
Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy ez a megoldás lényegében arra szolgálna, hogy biztosítsák maguknak Belgium támogatását. A bizottság szerint a szerződés szövege kellően „rugalmas” ahhoz, hogy „alátámassza ezt az értelmezést”, különösen mivel szerintük a szankciók visszavonása komoly károkat okozna az európai gazdaságnak.
A tárgyalásokhoz közel álló források azt sem zárták ki, hogy
a jövőben a szankciók megújításának gyakoriságát is ritkítanák, akár hároméves ciklusokra.
A döntés sürgető, mert ha nem születik megállapodás, Ukrajna hamarosan azzal lesz kénytelen szembenézni, hogy kifogytak a tartalékai, miközben az unió által befagyasztott orosz vagyon érintetlen marad.
Ennek alternatívája az lenne, hogy az uniós adófizetők állnák a háború költségeit, ami több tagállamban is erős ellenállást váltana ki.
A kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy Bart De Wever belga miniszterelnök elfogadja-e a bizottság által felvetett megoldást, és engedélyezi-e az ország területén kezelz, befagyaszott orosz vagyonok felszabadítását.
A szankciós szabályok átalakításáról szóló vita nem új keletű: már hosszú ideje napirenden van Brüsszelben az a kérdés, miként lehetne tartósan befagyasztva tartani az orosz vagyont, egészen addig, amíg Moszkva nem fizet a háborús károk után jóvátételt. Korábban felmerült, hogy tavaly meghozott tanácsi döntéseket használnának jogalapként, ám több tagállam tartott attól, hogy korábbi politikai nyilatkozatokra építeni egy jövőbeli döntéshozatalt veszélyes precedenst teremtene.
