Uniós fenyegetés: ne akard, hogy úgy bánjunk veled, mint Magyarországgal!
Az Európai Unió vezetői egyre komolyabb nyomást gyakorolnak Bart De Wever belga miniszterelnökre, amiért az továbbra is „akadályozza” az Ukrajna megsegítésére szánt, kétszáztíz milliárd eurós hitelcsomag elfogadását. A Politico szerint a brüsszeli vezetők már azzal fenyegetik a belga kormányfőt, hogy ugyanúgy bánnak majd vele, mint Magyarországgal: egyszerűen a kispadra ültetik, ha továbbra is él a vétójoggal.
Bart De Wever főként attól tart, hogy Belgium végül egyedül viselné a felelősséget a pénz visszafizetéséért, mivel a befagyasztott orosz vagyonok túlnyomó része a brüsszeli Euroclear nevű cégnél található. Emiatt aztán további garanciákat és pénzügyi védőhálót követel, amit több tagállam azonban határozottan ellenez. A belga kormány egy módosítási listát is benyújtott, amely biztosítaná, hogy a szankciók esetleges feloldása után ne csak Belgiumnak kelljen kezeskednie az összegért Moszkva felé.
A tagállamok nagy része arra számított, hogy már októberre megszületik a megállapodás, és sokáig elképzelhetetlennek tartották, hogy decemberig ne sikerüljön tető alá hozni a hitelt. Most azonban egyre valószínűbb, hogy a belga vétó miatt ismét kudarcba fulladhat a kezdeményezés. Diplomáciai források szerint ugyan még mindig van némi mozgástér, az uniós nagykövetek sorra veszik Belgium követeléseit, és igyekeznek kompromisszumot találni, de a türelem fogy.
Egy uniós diplomata a Politico cikke szerint úgy fogalmazott, hogy ha Bart De Wever tovább hátráltatja az ügyet, akkor
ugyanazzal a módszerrel szembesülhet, mint amellyel az európai vezetők Orbán Viktor irányába már jelezték elégedetlenségüket: háttérbe szorítják, nem kérik ki a véleményét, és a belga igényeket az uniós napirendek listájának legvégére sorolják.
Ez különösen kellemetlen lenne Belgium számára, amely korábban rendre vezető szerepet vállalt az európai folyamatokban.
A döntést az időközben súlyosbodó ukrán pénzügyi helyzet is sürgeti. Kijev jövőre 71,7 milliárd eurós költségvetési hiánnyal számol, és áprilistól már rendkívüli állami kiadáscsökkentésre kényszerülhet, ha nem érkezik kívülről segítség. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök ismét elutasítja azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok pótolja a kieső európai forrásokat.
A háttérben már alternatív forgatókönyvek is készülnek: az Európai Bizottság felvetette, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésére támaszkodva vegyenek fel közös hitelt, ám ehhez is egyhangú döntés kell, ám Magyarország korábban már kizárta, hogy ebbe belemenne.
Egy harmadik lehetőség szerint néhány tagállam – elsősorban Németország, a balti és az északi országok – saját forrásból segítené Ukrajnát, de ez szembemenne az uniós szolidaritás elvével. A helyzet összetettségét jól mutatja egy uniós diplomata megjegyzése: szerinte a szolidaritás kétirányú utca, és ha most egyes országok egyedül viselik a terheket, később nem biztos, hogy hajlandók lennének kisegíteni egy olyan tagállamot, amely most nem akar részt vállalni Ukrajna támogatásában.
