Uniós források: óriási összeggel tartozik Brüsszel
A magyar kormány a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatban felhívja a figyelmet arra, hogy 2024-ben Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait alapvetően már a 2021–2027-es programok határozzák meg. A dokumentumban szerepel az a mondat is, miszerint „a kormány bízik abban, hogy a Magyarországnak járó uniós források hosszas politikai időhúzás után megérkeznek”.A magyar kormány a jövő évi költségvetésben is kalkulál az uniós pénzekkel. A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: az európai uniós források ügyében a labda Brüsszel térfelén pattog. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó forrásokat mikor „kegyeskedik” az Európai Bizottság folyósítani.
– Magyarország Brüsszeltől visszaigazolt módon az utolsó mérföldkövet is teljesítette, hiszen a forrásokhoz való hozzáférés egyetlen feltétele, az igazságszolgáltatásban általuk kért, egyébként semmilyen közösségi jogi alappal nem rendelkező módosítások elfogadása volt
– jelezte a tárcavezető.
A magyar kormány a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatban felhívja a figyelmet arra, hogy 2024-ben Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait alapvetően már a 2021–2027-es programok határozzák meg. A dokumentumban szerepel az a mondat is, miszerint a kormány bízik abban, hogy a Magyarországnak járó uniós források hosszas politikai időhúzás után megérkeznek.
A 2021–2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziópolitikai pénzek nagyságrendileg 8100 milliárd forintot jelentenek. Az új elszámolási szabályok alapján az uniós társfinanszírozás aránya a korábbi programozási időszakhoz képest a fejlett régiók esetében csökkent (ötven helyett negyven százalékra). További forrásként jelenik meg az úgynevezett helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), melynek kerete meghaladja a 2100 milliárd forintot – írja a Magyar Nemzet.
A 2023–2027-es éveket lefedő közös agrárpolitika (KAP) támogatásainak keretet adó KAP stratégiai terv megvalósítása – amely magában foglalja a költségvetésen kívüli közvetlen terület alapú támogatásokat is – 2025-ig még párhuzamosan fut a 2014–2020-as időszak Vidékfejlesztési programjával. A nemzeti társfinanszírozás összege – az Európai Unióban egyedülálló módon – a maximálisan adható nyolcvan százalék. Ennek eredményeképpen az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatást lehet majd szétosztani, mint korábban. A teljes KAP stratégiai terv ötéves uniós kerete 3255,6 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztésre fordítható összeg 630 milliárd forint.
A költségvetési dokumentum rögzíti azt is, hogy a kormány döntésével túlléphető (úgynevezett felülről nyitott) uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Világgazdaságnak adott minapi interjúban szintén érintette az uniós pénzek kérdését. Ő is elmondta, hogy a kormány jövőre is számol a közösségi forrásokkal.
– Magyarország jogosult ezekre az összegekre, ezek a források járnak nekünk. Éppen ezért úgy számolunk, hogy 2024-ben minden eurócent megérkezhet Magyarországra. Különböző programok keretében több mint háromezermilliárd forintról van szó. Így a helyreállítási alap támogatásaival is számolunk, pontosan 767 milliárd forintos tételben
– nyilatkozta az államtitkár.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
