Ausztria 2019. január 1-jén vezetett be jogszabályt, mely azon külföldi munkavállalók esetében, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik uniós tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében állapítja meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetésnek számít, eljárást indított Ausztriával szemben.

Hirdetés

Az Európai Unió Bírósága ítéletében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az uniós jog tiltja a bevándorló munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Közölték továbbá, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

Az uniós bíróság kimondta: a szabályozásban foglaltak állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek, amely semmiképpen nem igazolt. A vitatott osztrák szabályozás ennek értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendelet megsértésének minősül – húzták alá.

Mivel a bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, az osztrák szabályozás a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül – írták.

Az uniós bíróság ítéletében teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság által indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek és kimondta: uniós jogot sért az osztrák jogszabály, mely a munkavállalók számára nyújtott családi támogatásokat és különböző adókedvezményeket a gyermekeik lakóhelye szerinti államtól függően igazítja ki.

Korábban írtuk