Ursula megint arcra esett, fuccs a brazíliai hétvégének

Az Európai Bizottság elnöke nem csak a Belgiumban tárolt orosz vagyon elkobzásának meghiúsulása miatt könyvelhet el jókora pofont, hanem a Mercosur-egyezmény is veszni látszik.

Az sms-sel dolgozó vakcinanepper nagyon szeretett volna kiruccanni hétvégére Brazíliába, hogy alákanyaríthassa nevét az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Déli Közös Piaccal (portugálul Mercado Comum do Sul, spanyol nevén Mercado Común del Sur, rövidítve Mercosur), amelynek Bolícia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru társult tagja, de meglepő módon Új-Zéland is megfigyelői státusban van a közösségben. Az egyezményt, melynek értelmében Európa ipari és műszaki cikkeket exportálna Dél-Amerikába, onnan pedig mezőgazdasági termények érkeznének az itteni piacra, 2019-ben már megkötötték,

ám hatályba lépéséhez nem volt meg a szükséges számú támogató az uniós miniszterelnökök és államfők testületében, az Európai Tanácsban, mivel Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Franciaország is ellenezte a megállapodást.

Emmanuel Macron francia elnök egyenesen azt mondta, az egyezmény ebben a formában elfogadhatatlan, és harcolni fog a gazdák védelmét biztosító szigorú garanciákért. Ezért aztán a szombati nagy csinnadratta elmarad, jelen állás szerint januárban lesz döntés – ha ugyan lesz; a megállapodást leginkább erőltető Németország és Spanyolország már aggódik, hogy a halasztás miatt esetleg végleg füstbe ment terv lesz a Mercosur-egyezményből. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mérgesen azt mondta a Politico tudósítása szerint, hogy már eddig is túl sok türelmet tanúsítottak, pedig az egyezmény Európa érdeke.

A tények azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják, a kis kommunista füllentett. A szabadkereskedelmi egyezmény ugyanis azt jelenti, hogy korlátlanul zúdulhatnak az európai piacra a génmanipulált vagy veszélyességük miatt Európában évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszerek felhasználásával, az állatjóléti előírásokat hírből sem ismerő technológiával készült élelmiszeripari termékek, amelyek egyrészt komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek, másrészt olcsó dömpingárukkal tönkretennék az európai termelőket, akiknek munkáját szigorú, nem ritkán életszerűtlen és drasztikusan költségnövelő előírások szabályozzák – ráadásul a Közös Agrárpolitika forrásainak 25 százalékos csökkentésével és a maradéknak más pénzalapokba való beolvasztásával újabb csapást mérne rájuk Brüsszel. Nem véletlenül adtak hangot elégedetlenségüknek a gazdák Brüsszelben csütörtökön.

A döntés elhalasztása mindenesetre azt jelzi, hogy a termelők egy csatát megnyertek, de a háborúnak nincs vége, szárazon kell tartani a puskaport.