Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke
Megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a titkos szavazáson a jelölt bizottsági elnöki kinevezését.
Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők abszolút többségének – 50 százalék plusz egy fő, azaz 374 képviselő – szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára.
A május 23. és 26. között tartott európai parlamenti választások eredményein alapulva és az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslata alapján választotta meg az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament.
Ursula von der Leyen hétfőn bejelentette, hogy szerdán távozik a német védelmi miniszteri posztról. A tisztséget 2013 decembere óta ellátó konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a szavazás kimenetelétől függetlenül távozik.
Von der Leyen kedden, az uniós parlamentben elmondott programbeszédében a migrációval kapcsolatban egyebek mellett úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében. Küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen. Aláhúzta: az Európai Uniónak stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.
Beszédében hangsúlyozta, biztosítani fogja, hogy a jogállamiság garantálása érdekében az EU teljes és átfogó eszköztárat használjon európai szinten. Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá.
Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére (Brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke, és a stabilitás megőrzése érdekében.
Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.
Az Európai Tanács a megválasztott bizottsági elnökkel egyeztetve fogja elfogadni azon további jelölteket tartalmazó listát, akiket Ursula von der Leyen az Európai Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. A szerződés szerint az uniós tagállamok a választás alkalmával egy-egy jelöltet javasolhatnak uniós biztosi pozícióra.
A biztosi posztra jelöltek először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt mutatkoznak be, várhatóan szeptember elején. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik az uniós parlament elnökének. A parlament plenáris ülésének ezután – várhatóan október végén – szavaznia kell a bizottság teljes összetételének, többek között elnökének, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jóváhagyásáról.
Az új összetételű Európai Bizottságot – amely testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel – novemberben iktathatják be hivatalába.
„Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unióért”
Rövid köszönőbeszédében hangsúlyozta: a belé vetett bizalommal az Európai Parlament (EP) képviselői hitet tettek egy „egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa” mellett.
„Nagy a felelősség, most megkezdődhet a munka” – húzta alá, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzniük a kontinens előtt álló nagy kihívásokat. Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait.
A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul.
Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Hozzátette, Brüsszelben, valamint Strasbourgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára.
A szoros eredménnyel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy „demokráciában a többség, az többség”, és ez jó kezdőpontnak számít, minthogy két héttel ezelőtt még nem ismerte őt a képviselők egy jelentős része.
Egy másik kérdés kapcsán közölte, hogy nemi és földrajzi kiegyensúlyozottságra törekszik az Európai Bizottság tárcáinak elosztásában, rámutatva, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok megfelelő képviseletét is biztosítani kell.
A tagállamok vezetői által Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikust meglehetősen szűk többséggel hagyta jóvá az EP. Mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart.
A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte, rendkívül fontos időszak következik most, ugyanis elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását.
„A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, s a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.
Harcos béke lesz
