Ursula von der Leyen megint Ukrajnáért aggódik
Az Európai Unió kész további segítséget nyújtani az ukrán energiaszektornak a közelgő télre való felkészülésben – szögezte le csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fatih Birollal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetőjével közös, az Ukrajna energiabiztonságáról szóló IEA-jelentés bemutatása után tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Von der Leyen kiemelte: bár Ukrajna energiaszükséglete a háború kitörését követően csökkent, még mindig mintegy 18 gigawattra van szüksége a téli hónapokra.
Ukrajna a háború kitörése óta óvatos becslések szerint is már kétmilliárd euró (788 milliárd forint) segítséget kapott az energiabiztonság megerősítésére, és erre további 160 millió eurót (63 milliárd forint) szánnak a kijevi kormánynak – jelentette ki.
Mint mondta, az összegből a tervek szerint 60 millió eurót (23,6 milliárd forint) fordítanának humanitárius célokra, további 100 millió eurót (39,4 milliárd forint) helyreállítási munkálatokra. Hozzátette, hogy ezt az összeget a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből biztosítanák.
Emellett három pontban határozta meg az ukrán energiaszektor támogatását, ezek: helyreállítás, összekapcsolás és stabilizálás.
Kiemelte, hogy a háború kezdete óta az ukrán energiainfrastruktúra fele teljesen megsemmisült a támadásokban, aláhúzva, hogy ez az arány megfelel a három balti-ország – Lettország, Litvánia és Észtország – teljes energiainfrastruktúrájának együttvéve. Példaként a hőerőműveket említette, amelyek 80 százaléka semmisült meg a harcok kezdete óta, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Litvániában jelenleg éppen egy teljes hőerőmű szétszerelése zajlik, amelyet a tervek szerint Ukrajnába szállítanak, ahol újra összeszerelnek majd.
Felidézte továbbá az augusztus végén az ukrajnai erőművek, illetve kulcsfontosságú infrastruktúra elleni összehangolt orosz támadást, amelynek következtében milliók maradtak órákra áram nélkül.
Elmondta, hogy az EU megosztja tapasztalatait Kijevvel a kiberbiztonság terén is annak érdekében, hogy az energiaszektor hatékonyabban képes legyen kivédeni az orosz támadásokat.
Mindemellett igyekeznek segítséget nyújtani Ukrajnának abban is, hogy az ország átálljon az újrahasznosítható energiaforrásokra, például napelemekre; ehhez szintén pénzügyi támogatást nyújtanak a kijevi kormánynak.
A délkelet-európai növekvő energiaárakról szóló kérdésre válaszolva von der Leyen leszögezte, hogy azt csupán „kis mértékben lehet az ukrajnai háború számlájára írni”, a drágulás mögött több, összetett ok áll, amelyek közül a klímaváltozást emelte ki. Aláhúzta: az új Európai Bizottság egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse az energiaárakat, hozzátéve, hogy ez a többi között az energiaforrások bővítését is igényli.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy Európa megbirkózott az orosz gázról történő leválással és sikerült stabilizálnia energiaszektorát.
Fatih Birol aláhúzta: az ukrajnai a világ egyik legfontosabb, leginkább megoldást igénylő energiabiztonsági ügye, és úgy vélte, az ukrán energiaszektor decentralizálásával az infrastruktúrát érő orosz támadások kevesebb kárt tudnának tenni a szektorban.
Az ügynökség vezetője a közelgő télre tekintettel felszólította az EU-t, növelje az Ukrajnának szánt villamosenergia-ellátást, amelyre az országnak rendkívül nagy szüksége van az augusztus 26-i összehangolt orosz támadássorozat után.
Támogatást sürgetett továbbá az Ukrajnával szomszédos Moldovának, amely, mint mondta, szintén megérzi az energetikai szektorban végbement változásokat.
„Nem vallhatunk kudarcot, sem energetikai, sem gazdasági, sem pedig társadalmi szempontból” – szögezte le.
