Ursula von der Leyen visszanyerné „az európaiak bizalmát”
A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó éves beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről.
A több mint egyórás felszólalásban egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza” – fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta energiát használó acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, továbbá az EU jelenleg több beruházást vonz a tiszta hidrogénbe, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül -, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan.
Ez torzítja a piacot, ezért a bizottság szubvencióellenes intézkedéseket kezdeményez a Kínából érkező elektromos járművek ellen – jelentette be. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.
„Ahelyett, hogy emberek milliói keresnének munkát, munkahelyek milliói keresnek embereket” – fogalmazott.
Mint mondta, a munkaerő- és készséghiány rekordszintet ér el Európában, a kis-és középvállalkozások mintegy 74 százaléka hiánnyal küzd szakképzett munkaerőből.
„Javítanunk kell tehát a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és szükségünk van a képzett migrációra” – emelte ki.
Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát.
Beszélt a bizottsági elnök a mesterséges intelligenciáról is, leszögezve egyebek között, hogy az „gyorsabban fejlődik, mint akár még a fejlesztői is gondolták”.
„Úgy vélem, hogy Európának a partnerekkel együtt vezető szerepet kell vállalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó új globális keretrendszer kidolgozásában, amely védőkorlátokra, irányításra és az innováció koordinálására épülne” – jelentette ki.
Von der Leyen szerint az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét. Nyomatékosította, hogy a migrációt kezelni kell, azonban ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt.
Nagy hangsúlyt fektetett a bizottsági elnök Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. Bejelentette, hogy az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, de a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van.
„Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót” – emelte ki.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában úgy vélte: az Egyesült Királyság unióból való kilépése (Brexit), az illegális migráció, a koronavírus, az ukrajnai háború és az azt követő gazdasági válság „világos elképzeléseket, hozzáértő vezetést és helyes döntéseket igényeltek volna, ehelyett kapkodást, önelégült üres nyilatkozatokat és – következésképpen – hitelességvesztést látunk” az EU részéről.
„Az értelmetlen, mindenre kiterjedő központosító törekvések vagy a konzervatív kormányok ellen folytatott ideológiai dzsihád megosztottságot eredményez és gyengíti Európát. Emellett az Európai Parlamentben kirobbant súlyos korrupciós botrányra és a bizottság botrányos vakcinabeszerzési ügyére sem adták meg a megfelelő válaszokat. Jelezném, hogy 863 napja várjuk az sms-üzeneteit, tisztelt Elnök Asszony” – hívta fel a figyelmet a képviselő.
Hidvéghi Balázs emlékeztetett: a tagállamoknak járó helyreállítási pénzek folyósítása hihetetlenül lassú, továbbá az elhibázott szankciós politika nem hozta el a háború végét, ellenben óriási károkat okozott az európai gazdaságnak.
„Európa csak úgy lehet újra egységes és hiteles, ha először szabad tagállamok szövetségeként fogadja el magát, majd világosan meghatározza stratégiai érdekeit a globális színtéren” – szögezte le a fideszes politikus.
