Közös nyilatkozatban utasították el a visegrádi országok agrárkamarái pénteken, hogy a migrációt vidékfejlesztési forrásból kezeljék. A nyilatkozatot Balatonfüreden írták alá a testületek vezetői.

A visegrádi négyek agrárkamaráinak 63. ülése után tartott sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: határozottan ellenzik az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az Európai Unióra nehezedő migrációs kihívás kezelése érdekében illesszék be a migráció és menekültügy témáját az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásai és a vidékfejlesztési támogatások közé.

Az agrárkamarák képviselői a javaslat törlését vagy az intézkedés kizárólag önkéntes alapon történő alkalmazását javasolták.

A találkozón az orosz embargó miatt az unió belső piacán felhalmozódott árumennyiségről és az EU szabadkereskedelmi megállapodásairól is szó esett. Győrffy Balázs szerint a megállapodások közép- és hosszú távon érdemben befolyásolják a V4 országok agrárgazdaságainak versenyképességét, „sőt akár a létét is”.

Milan Semancík, a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara elnöke a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban a legfőbb aggálynak azt nevezte, hogy esetleg alacsonyabb minőségű élelmiszer juthat be az európai piacra. Ezért a szlovák fél kérelmezte, hogy a megállapodásokból vonják ki a mezőgazdaságot. 

A kamarai elnök fontosnak tartotta, hogy a termelőknek legyen idejük felkészülni a cukorrépa kvóták jövő évi megszüntetésére és szorgalmazta az orosz embargó kivezetését is, hogy az országok ismét kijussanak a keleti piacokra.

Vaclav Hlavacek, a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának alelnöke szerint az Európai Bizottság eljárása „nem ideális” a visegrádi országok számára. Mint mondta, a közös agrárpolitika hatásai eltérőek a régebbi 15 tagállam és a később csatlakozott 13 tagállam esetében, és a most megtárgyalt témák hosszú távú hatást fognak kifejteni a mezőgazdasági termelésre valamint az élelmiszeriparra.

Miroslaw Borowski, a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa alelnöke úgy fogalmazott: „tartunk a szabadkereskedelmi egyezmények aláírásától”. Hozzátette: termékeik elhelyezésének teljesen más útját látják, és az egyezmények kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tudja elhelyezni egy 38 milliós nemzet a feleslegét.

Pekka Pesonen, az Európai Gazdák és Szövetkezetek Érdekképviseleti Szervezetének (COPA-COGECA) főtitkára ígéretet tett, hogy a V4-ek álláspontját megpróbálják „a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni” a szabadkereskedelmi tárgyalások során. Azt mondta, a kereskedelmi egyezmények pozitívuma az európai minőségi normák kiterjesztése Európán kívülre.

Az egyezményekkel kapcsolatos lehetőségek közt említette az orosz embargó miatt kieső piacok helyett található új piacokat. Emellett arról is beszélt, hogy a tárgyalások folyamán ki kell térni az állategészségügyi, állatjóléti intézkedések és az állattenyésztés harmadik országokba történő kiszervezésének kérdésére.

Hozzátette: Kelet-Közép-Európa és a V4 országok mezőgazdasági ágazataiban is további infrastrukturális beruházásokra van szükség. Ezek pénzügyi hátterét európai szinten is meg kell próbálni előteremteni azért, hogy ezek az országok versenyképesek tudjanak lenni a régebbi 15 tagállammal a belső és a külső piacokon egyaránt – mondta.

A főtitkár hangsúlyozta: egyetlen uniós szervezetnek vagy gazdának sem érdeke, hogy bármelyik tagállamon belül „a kereskedelmi láncok vagy egyéb erős piaci játékosok gyarmatosítsák a szektort” vagy „gyarmati bánásmóddal álljanak az országok bizonyos szektoraihoz”.

MTI