Vagy átvesszük a migránsokat másoktól, vagy súlyos euró-százmilliókat fizetünk!
Az Európai Bizottság új jelentése szerint Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus túlzott migrációs nyomás alatt állnak, ezért 2026-tól más uniós tagállamoknak kellene átvenniük tőlük menedékkérőket vagy – ennek kiváltására – pénzügyi hozzájárulást fizetniük. Az elképzelés a 2024-ben elfogadott Migrációs és Menekültügyi Paktum részeként valósulna meg, ám több ország – köztük hazánk, Lengyelország és Szlovákia – határozottan elutasítja a kötelező elosztási rendszert.
A Bizottság kedden mutatta be jelentését a menekültügyi és migrációs helyzetről, amelyben kimondta: az említett négy dél-európai ország „aránytalanul nagy számú” bevándorlóval néz szembe, köztük azokkal is, akiket a Földközi-tengeren mentettek ki.
Brüsszel ezért azt javasolja, hogy az unió többi tagállama úgynevezett „szolidaritási hozzájárulással” segítse a túlterhelt országokat. Ennek formája lehet menedékkérők átvétele, fejenként húszezer eurós pénzbeli befizetés, vagy műveleti támogatás finanszírozása.
A tervezet része a Szolidaritási Alap, amely meghatározná, hány menedékkérőt kellene áthelyezni, és mekkora összeget kellene az egyes tagállamoknak befizetniük. A javaslatot a tagállamok még tárgyalják, a döntést az év végéig kell meghozniuk minősített többséggel.
Az alap szerint megállapított minimum harmincezer áthelyezés és hatszázmillió euró pénzügyi hozzájárulás lenne.
A Bizottság ugyanakkor tizenkét olyan tagállamot is megnevezett, amelyek „migrációs nyomás kockázatának” vannak kitéve – köztük Németországot, Franciaországot, Lengyelországot és Finnországot –, de ezeknek az országoknak is „kötelességük szolidaritást mutatni” déli partnereikkel. Egy harmadik csoportba azok az államok kerültek, amelyek „jelentős migrációs helyzettel” néznek szembe, például Bulgária, Csehország, Ausztria és Lengyelország. Ők kivételt kérhetnek a kötelezettségek alól, ha ezt a Bizottság és a többi tagállam is jóváhagyja.
Az Európai Bizottság szerint azok az országok, amelyek megtagadják a hozzájárulást, az uniós jog megsértését kockáztatják, ami akár kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet. Egy magas rangú brüsszeli tisztviselő az Euronews-nak úgy fogalmazott, hogy a szolidaritási mechanizmus elutasítása „az uniós kötelezettségek megszegésének” minősülne.
A magyar kormány ugyanakkor világossá tette, hogy nem hajlandó sem menedékkérőket befogadni, sem pénzügyi hozzájárulást fizetni. Orbán Viktor miniszterelnök korábban már többször kijelentette, hogy Magyarország nem enged a brüsszeli migrációs nyomásnak, és nem vesz részt a kvótarendszerben. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén leszögezte, hogy hazájának „nem áll szándékában migránsokat befogadni vagy fizetni” a paktum alapján.
Brüsszel elismeri, hogy a migrációs helyzet az utóbbi évben összességében javult, hiszen az illegális határátlépések száma harmincöt százalékkal csökkent 2024 júliusa és 2025 júniusa között. Ugyanakkor továbbra is kihívásként említi az engedély nélküli mozgásokat az unió területén belül, valamint azt, hogy Oroszország és Fehéroroszország a migrációt politikai fegyverként használja az Európai Unió ellen.
Az új migrációs szabályok első értékelése 2026 júliusában várható, de a Bizottság már most kilátásba helyezte, hogy a kötelező szolidaritás elutasítása jogi következményekkel járhat. Magyarország azonban továbbra is kitart amellett, hogy saját határai védelme és a nemzeti szuverenitás elsőbbsége nem képezheti alku tárgyát.
