Hirdetés

Lánczi Tamás felidézte, hogy Christopher Clark ausztrál történész egy 2012-es könyvében azt állítja, a közkeletű vélekedéssel szemben – amely szerint az első világháborút a német birodalmi törekvések robbantották ki – sokkal inkább megoszlik a felelősség a nagyhatalmak között. Sokan pedig párhuzamokat vélnek felfedezni a mostani geopolitikai helyzet és az 1914-es között.

Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója szerint nem olyan a helyzet, mint 1914-ben, amikor a britek és a franciák egyaránt felelősek voltak a világháborúért. A mai helyzetben a NATO és az Egyesült Államok nem akar partner lenni egy háborúban, tehát amíg Oroszország például nem támad meg NATO-tagállamot, addig ez nem lehet világháborús helyzet.

A történész emlékeztetett a hidegháborús „aranyszabályra”, miszerint nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmak nem támadják meg egymást. Szerinte ez a szabály ma is érvényes; 1914-ben még nem léteztek atomfegyverek, ebben is különbözik a mostani és akkori helyzet.

Gerő András elmondta, nem véletlen az, hogy a megtámadott fél, Ukrajna légtérzárat és fegyvereket követel a Nyugattól, miközben mind az oroszok, mind az ukránok igyekeznek minél többet zsákmányolni ezekből a fegyverszállítmányokból, illetve az oroszok igyekeznek megnehezíteni ezeknek a fegyvereknek a célba juttatását.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak. A beszélgetés felvételét a fenti videóban nézhetik meg.

Korábban írtuk