Fotó: Juergen Nowak / Shutterstock.com
Hirdetés

Az észt kormányfő úgy fogalmazott, ha az unió meg tud állapodni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, az erős és egyértelmű üzenet lenne. A tervek szerint mintegy 210 milliárd eurós hitelcsomagot biztosítanának Ukrajna számára, amelyeknek a fedezetét ezek a pénzek jelentenék. Kristen Michal szerint Európa képes lenne éveken át finanszírozni Ukrajna működését, ráadásul olyan forrásból, amely Moszkvától származik. Mint mondta, „nem Amerika ellen vagyunk, hanem Amerikával együtt”, de egy erős partner sokkal többet ér, mint egy gyenge.

A tét pedig óriási, mivel Ukrajna jövőre súlyos költségvetési hiánnyal néz szembe, és ha az Európai Unió nem talál mihamarabb megoldást, Kijev akár már tavasszal kifogyhat a forrásokból. Ez nemcsak a fronthelyzetet rontaná, hanem az ukrán tárgyalási pozíciókat is gyengítené az esetleges béketárgyalásokon – írja a Politico.

A kezdeményezés legfőbb ellenzője Belgium, ahol az az Euroclear nevű pénzintézet található, amely az unióban befagyasztott orosz vagyon nagy részét kezeli. Belgium attól tart, hogy rá hárulna a jogi és pénzügyi felelősség, ha Oroszország a jövőben visszakövetelné ezeket az összegeket. Az uniós nagykövetek hétfő esti egyeztetésén Belgium ismét elutasította az Európai Bizottság legfrissebb javaslatait, arra hivatkozva, hogy azok nem nyújtanak elegendő garanciát.

Több tagállam szerint azonban igen szűk a mozgástér. Alternatív megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, ám ehhez az összes tagállam egyhangú támogatására lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök valószínűleg megvétózná a döntést, mivel korábban többször bírálta az Ukrajnának nyújtott támogatásokat – állapítja meg a Politico.

Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy ha az unió nem képes megállapodásra jutni, az akár évekre is lerombolhatná a közösség hitelességét. A helsinki csúcson Donald Tusk lengyel kormányfő az európai egység támogatására szólította fel Belgiumot, míg a litván államfő politikai jóindulatot kért a brüsszeli vezetéstől.

Kristen Michal ugyanakkor higgadtabb hangot ütött meg, és elismerte, hogy Belgium jogos kérdéseket vet fel, de szerinte a végső kérdés az, hogy Európa képes-e most határozottan fellépni a biztonsági kihívásokkal szemben.

Az észt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy ha egy jövőbeli békemegállapodás után Oroszországot nem vonják felelősségre az okozott károkért, az veszélyes precedenst teremtene. Szerinte ez azt az üzenetet közvetítené, hogy erőszakkal is meg lehet változtatni az országhatárokat, ami egész Európa biztonságát ásná alá – emeli ki a Politico cikke.