Változik az európai attitűd
Az orosz–ukrán háború az elmúlt hónapokban az európai közbeszéd megkerülhetetlen témájává vált. Miközben a hadviselő felek egyre távolabb kerülnek a politikai párbeszédtől és a harci cselekmények folytatására fókuszálnak, Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő stratégiája a fegyveres konfliktus lezárása helyett annak eszkalálódását segítette elő. A Századvég Európa Projekt nevű, 38 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés feltárta az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európaiak milyen elvárásokat támasztanak a brüsszeli döntéshozókkal szemben a háborúval összefüggésben.
A kutatási adatok tükrében – illetve a Századvég decemberi elemzésével összhangban – kijelenthető, hogy az uniós polgárok 68 százaléka, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 65 százaléka, valamint a V4-államok válaszadóinak 67 százaléka aggasztónak ítéli az orosz–ukrán fegyveres konfliktust.
A háború leginkább a magyarokat (93 százalék), a németeket (81 százalék) és a portugálokat (78 százalék) nyugtalanítja, míg legkevésbé Bosznia-Hercegovina és Szlovénia lakosságát (48-48 százalék).
Az Oroszország és Ukrajna közötti érdemi párbeszéd hiánya, továbbá a katonai cselekmények intenzitásának fokozódása miatt az európai közvéleményben megjelent a fegyveres konfliktus kiszélesedésétől való lakossági aggodalom is. A felmérés rámutat arra, hogy az uniós megkérdezettek 62 százaléka, valamint a volt szocialista tömb és a Visegrádi Együttműködés polgárainak 63-63 százaléka aggasztónak tartja az orosz–ukrán válság nagyobb háborúvá szélesedésének lehetőségét, illetve saját országa érintetté válását.
Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy Litvániában és Moldovában (80-80 százalék), illetve Magyarországon (76 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akiket nyugtalanít a háború kiszélesedésének veszélye, ugyanakkor Szlovákiában (48 százalék) és Szlovéniában (46 százalék) tartanak ettől a legkevésbé.
Az orosz–ukrán háború következményei, illetve Brüsszel szankciós politikája az egyes európai országok kormányait is komoly kihívások elé állították. Kijelenthető, hogy az európai polgárok megosztottak saját kormányaik válságkezelő teljesítményének megítélésében. Az uniós megkérdezettek 46 százaléka elégedett azzal, ahogyan saját országának kormánya a fegyveres konfliktus következtében kialakult helyzetet kezelte, viszont ugyanennyien (46 százalék) fejezték ki elégedetlenségüket ezzel kapcsolatban.
Az uniós átlagot jelentősen meghaladó elégedettség figyelhető meg többek között Nagy-Britanniában (67 százalék), Lettországban (64 százalék) és Magyarországon (57 százalék), míg a saját kormányuk – háborúval összefüggő – kríziskezelő teljesítményéről pozitívan nyilatkozók aránya Bulgáriában (35 százalék) és Bosznia-Hercegovinában (26 százalék) a legalacsonyabb. Ezzel párhuzamosan széles körű konszenzus figyelhető meg Európában a brüsszeli vezetőkkel szemben támasztott elvárások tekintetében. A felmérés szerint az Európai Unió és a volt szocialista országok polgárainak 84-84 százaléka, valamint a visegrádi államok válaszadóinak 83 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy Brüsszelt fel kellene végre szólítani, hogy tétlenkedés helyett tegyen valamit az elszabadult árak megfékezése és a háború lezárása érdekében.
Valamennyi vizsgált európai országban meghaladta a 60 százalékot azoknak a hányada, akik a szóban forgó kérdésben cselekvést várnak az Európai Unió vezetőitől.
Magyarországon a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, hogy Brüsszelnek lépnie kell a szankciós infláció megfékezése és a béke előmozdítása érdekében.
Az európaiak erős békepártiságát mutatja, hogy az uniós válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) véli úgy, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében. Érdekesség, hogy a 38 vizsgált európai ország mindegyikében többségben voltak azok, akik elengedhetetlennek tartják a fegyveres konfliktusban érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését.
A magyarok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Oroszországot és Ukrajnát a béke érdekében rá kellene kényszeríteni a tárgyalásokra.
Az Európa Projekt-kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
Forrás: századvég.hu
