A tavaly májusi európai uniós csatlakozással Magyarország tagja lett a nagy európai vámuniónak is. Ezzel hazánk egy 25 tagból álló vámközösség része lett. Ez annyit jelent, hogy az unión belül, ahol működik a közös piac, az áruforgalom mentesül a vámkezelés alól, azt az árut pedig, amelyik az EU határain túlról érkezik, csak egyszer kell vámkezeltetni. Az importőr szabadon dönthet arról, hol szeretné azt elvégeztetni, melyik állam területén.

A tapasztalatok azt mutatják, a legegyszerűbb dolguk a nyugat-európai kikötővárosokban, és Szlovákiában van a cégeknek. Az utóbbi időben a hazai vámkezeléssel foglalkozó vállalatok arra hívták fel a figyelmet: az importőrök szívesebben választanak más országot a vámolásra. Pontos számok egyelőre nincsenek, de a cégvezetők állítják, egyre nagyobb az elégedetlenség. Az országnak mindez azért kellemetlen, mert a tagországok megtarthatják a náluk keletkező uniós vámbevételek 25 százalékát – a Hamburgban vagy Szlovákiában levámoltatott áru viszont, hiába adják el végül nálunk, a német vagy szlovák költségvetést gazdagítja. Dorogi András is úgy véli, vannak arra mutató jelek, hogy jelentős részben nem hazánkat választják vámkezelésre a vállalatok.

Az AgentSped Kft. ügyvezető igazgatója szerint ennek az az oka, hogy a magyar hatóságok kevésbé rugalmasak, mint a környező országok szervei, így például Szlovákiáé, Ausztriáé, Szlovéniáé vagy akár Németországé. Ez annyit jelent, hogy hazánkban lassabb a vámkezelési folyamat, így több időt és adminisztrációt vesz igénybe, mint más államoknál. Magyarországon gyakoribb, hogy a hatóságok nem fogadják el a bevallott vámértéket, hanem vámértékvizsgálatot végeznek. Mindez persze a csalások visszaszorítása érdekében történik, mert kínai importáruk körében például gyakori, hogy nevetséges összeget tüntetnek fel a termékek értékeként, így csökkentve a kifizetendő vámot. A cégvezető szerint az unió nyugati felén mégis jóval kevesebb a vámértékvita.

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsokságának (VPOP) tájékoztatása szerint a különböző uniós tagállamok vámkezelési technikái között lényeges különbségek nem lehetnek. A gyakorlatban jelentkező kisebb eltéréseket az magyarázza, hogy egyes területeken (pl. kockázatelemzés terén) az export- és az importforgalom hatékony ellenőrzése érdekében a különböző tagállamok egyelőre más-más ellenőrzési vagy vizsgálati rendszert működtetnek. A hivatal elmondása szerint hazánk uniós csatlakozása óta folyamatosan elemezte a VPOP a végrehajtott vámeljárásokat, valamint a forgalmat. Ennek során figyeltek fel arra, hogy néhány korábban nagy forgalmat lebonyolító és ezáltal jelentős vámot befizető cég Magyarországon már nem kér vámeljárást.

A VPOP úgy nyilatkozott, hogy korábbi felméréseiknek megfelelően az uniós csatlakozás után a vámeljárás alá vonható áruforgalom (exportban és importban is) a csatlakozást megelőző időszak 15-20 százalékára esett vissza. Az Európai Unió országaiba irányuló árutovábbítások esetén a visszaesés már nem ilyen mértékű, mivel hazánkban jelentős a tranzitforgalom.

(knasz)