Vámügyi enyhülés Koszovó és Szerbia között
Egyik első intézkedéseként eltörölte a szerbiai árukra kivetett százszázalékos vámot szombaton a három napja hivatalba lépett új koszovói kormány.
Abdullah Hoti miniszterelnök közölte sajtótájékoztatóján, hogy a kormány döntése azonnali hatályú. Nagyon fontos döntésnek nevezte ezt, és közölte, elvárja Szerbiától, hogy számolja fel a párbeszéd folytatása előtt álló összes akadályt. A kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy újra alkalmazza a reciprocitás elvét, amennyiben a párbeszéd nem hozza meg a kívánt eredményeket – tette hozzá.
Ramush Haradinaj kormánya 2018 novemberében előbb tíz, majd két hétre rá száz százalékra emelte a Szerbiából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának. A gazdaság mellett azonban a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség is megsínylette a vámok bevezetését, mert az üzleteknek már nem érte meg szerb árut importálni, így kifogytak a készletek. A százszázalékos vám bevezetése csapást mért a kétoldalú kapcsolatokra, megrekedt a Belgrád és Pristina között a párbeszéd, amely mindkét ország európai integrációjának záloga volt.
A pristinai kormány a büntetővámmal arra reagált, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A büntetővámot Albin Kurti kormánya március közepén – engedve a nemzetközi nyomásnak – ideiglenesen felfüggesztette, de csak bizonyos engedményekért cserébe lett volna hajlandó végleg eltörölni. Kurti kormánya március végén, két hónappal a beiktatása után bukott meg a bizalmi szavazáson, egyebek mellett a Szerbiával fenntartott viszony, másrészt a koronavírus-járvány rossz kezelése miatt. Hoti már beiktatása előtt azt ígérte, hogy kormányának első lépése a Szerbiához fűződő viszony rendezésének megkezdése lesz, és teljesen eltörli a szerbiai árukra kivetett százszázalékos vámot.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.
