Varga Mihály: Magyarország a forrásokból egyetlen eurócentet sem kapott meg
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnöksége prioritásai átfogó céljainak meghatározásával komoly elkötelezettséget vállalt az európai versenyképesség javítása mellett – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden.Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően hangsúlyozta: a versenyképesség erősítésének célját – amely a magyar uniós elnökség hét prioritása közé tartozik – a tanács az elnökségi félév során elfogadni tervezett, új versenyképességi megállapodásban fogja rögzíteni.
A magyar uniós elnökség további hat célkitűzése is a versenyképességet erősíti – jelezte a magyar tárcavezető. Ezek között szerepel a demográfiai tendenciák megfordítása, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a védelem és biztonságpolitika kérdései. A magyar elnökség a prioritások közé beemelte továbbá az agrárium kérdéseit, ugyanis – az ukrajnai háború következményeként – Európában a legnagyobb veszteséget a gazdálkodók szenvedik el – emelte ki Varga Mihály.
Prioritásnak nevezte továbbá a kohéziós politika jövőjének kérdését, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „érdekünk, hogy a kohéziós politika valamilyen formában megmaradjon, hiszen még mindig jelentős gazdasági különbségek vannak a tagországok között”.
A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Bizottság hét tagországgal, köztük Magyarországgal szemben tervez túlzottdeficit-eljárást indítani. Az uniós bizottság olyan politika elfogadását várja az érintett tagországoktól, amely lehetővé teszi, hogy egy négyéves ciklus ideje alatt 3 százalék alatti hiányszintre térjenek vissza. Magyarország már korábban hozott döntést arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban pedig 2,9 százalékos deficitet fog elérni – tájékoztatott. „Ezzel mi a négy évnél hamarabb fogunk majd várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni” – jelentette ki Varga Mihály.
Közölte, a magyar kormány már az elmúlt hetekben is olyan döntéseket hozott, amelyek hozzá fognak járulni a gazdasági növekedéshez, és áttételesen hozzá tudnak járulni ahhoz is, hogy az államadósság, az államháztartási hiány egy korábban megszokott pályára álljon majd vissza.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási és újjáépítési eszközről folytatott vitával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, noha az uniós program még a járvány idejében indult, még mindig vannak olyan országok, amelyek egy fillérhez sem jutottak hozzá.
„Mások mellett Magyarország a vissza nem térítendő forrásokból még egyetlenegy árva eurócentet sem kapott meg”
– hívta fel a figyelmet.
Végezetül közölte, Magyarország jelentős összeget, eddig mintegy 700 milliárd forintot költött déli határának védelmére, ami egyben a schengeni határ védelmét is jelenti. Mivel Európa egészét tekintve nincs olyan ország, amelyet a migráció kérdése valamilyen formában ne érintene, a magyar elnökségi prioritások között az illegális migráció kérdése hangsúlyosan szerepel – mondta.
„Bízunk abban, hogy sikerül meggyőznünk az Európai Bizottságot és az Európai Unió más szereplőit arról, hogy ne büntetéssel, ne szankciókkal forduljon azon országok felé, melyek megoldásokat keresnek a problémára, hanem működjenek együtt velük olyan megoldások megtalálása érdekében, amelyek segítenek fékezni a migráció jelentette probléma növekedését”
– tette hozzá Varga Mihály.
