Várhelyi Olivér: Új lendületet kapott a nyugat-balkáni bővítés
Új lendületet kapott a nyugat-balkáni bővítés, az EU Albánia és Észak-Macedóniával tartott júliusi kormányközi konferencia áttörést hozott a bővítési folyamatban, az EU megkezdte e két ország átvilágítását – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.Mint mondta: cél az átvilágítási folyamat felgyorsítása annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok minél előbb bekerüljenek a két ország jogrendszerébe.
Várhelyi elmondta, az Európai Bizottság Bosznia-Hercegovinának tagjelöltséget javasolt, abban az esetben, ha a feltételeket betartják. Ez egyelőre még csak egy ajánlás, amelyről a miniszterek tanácsa dönt, de elvárásaink nagyok és az ország politikusainak az a feladata, hogy ennek eleget tegyenek – emlékeztetett.
Montenegróval kapcsolatban a biztos úgy nyilatkozott, hogy a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. „Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát”- hívta fel a figyelmet.
Szerbiával kapcsolatban arról számolt be, hogy Belgrád több pozitív intézkedést tett a jogállamiság megerősítése érdekében. „Szerbiát komoly partnerünknek tekintjük, de az Oroszország elleni szankciók terén európaibb álláspontot kell kialakítania a vezetésnek – tette hozzá.
Várhelyi szerint a bizottság 2018-as értékelése szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot, a testület továbbra is kitart ezen álláspont mellett. A biztos felhívta a uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot hogy mihamarább foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: az Európai Uniónak történelmi felelőssége, hogy a bővítés lendületet kapjon a Nyugat-Balkán irányába, immáron nem csak gazdasági és stratégiai, hanem védelmi és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú a nyugat-balkáni országok felvétele.
Véleménye szerint, a háborús időszakban különösen szükség van arra, hogy ez a térség stabil maradjon, Magyarország ezért elkötelezetten támogatja a csatlakozást, a konkrét menetrend meghatározását.
Felhívta a figyelmet, hogy a bővítés további késleltetésével Európa, így Magyarország biztonsági érdekei is súlyosan sérülnének. Meg kell állítani a kockázatot jelentő nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális migrációs nyomást, amely egyre fokozódik. A térség, így kiemelten Szerbia, kulcsszereplő lehet az unió külső határainak védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga.
Deli Andor fideszes EP-képviselő felszólalásában elmondta, hogy eddig minden egyes bővítési hullám eddig megerősítette Európát, így történne ez a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával is. Azonban – tette hozzá – a folyamatok felgyorsításához konkrét céldátumok és menetrendek szükségesek, ezek motiválnák a tagjelölteket és gyorsítanék a reformfolyamatokat.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: a nyugat-balkáni térség egy geopolitikai ütközőzóna, az orosz és kínai befolyás egyre erősödik a régióban. ”Ha komolyan vesszük a bővítést, akkor meg kell mutatni a Nyugat-Balkánnak, hogy az EU az egyetlen választási lehetőség. Európa békét, jogállamiságot, fellendülést ajánl és olyan szövetséges, amely meg tudja védeni tagjait az egzisztenciális problémáktól – hangsúlyozta a képviselő.
A Nyugat-Balkán stabilitása az egész EU érdeke
A nyugat-balkáni régió stabilitása az egész Európai Unió érdeke, ezért is fontos hogy belátható csatlakozási perspektívát kínáljunk a térség országai számára – mondta Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője az MTI-nek szerdán Strasbourgban.
A képviselő hangsúlyozta: a térség kulcsszerepet játszik a délről a magyar határra érkező illegális migráció feltartóztatásában. Véleménye szerint a nyugat-balkáni útvonalon egyre erősödik a migrációs nyomás, felfegyverzett fiatal férfiakból álló migránscsoportok támadnak a határőrökre, és az EU-nak is határozottan állást kell foglalnia azzal kapcsolatban, hogy a uniós külső határainak védelme prioritás kell hogy legyen.
Mint mondta, az uniós migrációs politika elhibázott, az Európai Bizottság nem a megfelelő kérdésekre koncentrál, miközben már a külső határoknál fel kellene tartóztatni az illegális migrációt.
Gál Kinga felhívta a figyelmet, hogy Magyarországra kettős nyomás nehezedik, az ország 1,5 millió ukrán menekültet fogadott be, akiknek hozzáférést biztosított a többi között az oktatáshoz és az egészségügyhöz. A valódi menekülteket támogatjuk, de az erőszakosan fellépő illegális migránsokat fel kell tartóztatni, és ebben a nyugat-balkáni térség kulcsszerepet játszik – szögezte le.
Az EP-képviselő üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a múlt héten tagjelölt státuszt javasolt Bosznia-Hercegovinának, és úgy véli, hogy a testület új bővítési csomagja pozitívabb, biztatóbb kilátásokat nyújt a régiónak. Magyarország mindig elkötelezett volt a nyugat-balkáni bővítés mellett. Az EU-nak történelmi felelőssége van a Nyugat Balkán iránt, ráadásul a bővítés hitelességi kérdés is. A folyamatos időhúzás után szükség van konkrét menetrendre és céldátumokra – emlékeztetett. Fontos továbbá az is hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladjanak Szerbiával – tette hozzá.
Gál Kinga felhívta a figyelmet arra is hogy az energiabizonytalanság a Nyugat-Balkánt is érinti, ezért olyan közös projektekre van szükség a régióval amelyek enyhítik a válságot.
