Képernyőfotó: YouTube.com, szerk.
Fotó: YouTube (képernyőkép)
Hirdetés

Szymon Szynkowski vel Sek arra a levélre reagált sajtóértekezletén, amelyet a 47 országot tömörítő Európa Tanács biztosa az ellenzéki többségű lengyel szenátus elnökének, Tomasz Grodzkinak küldött.

Mijatovic szerint a tervezet sértheti a bírói függetlenséget, a szenátusnak el kell utasítania.

A parlament alsóháza (szejm) által megszavazott, jelenleg a szenátusi megvitatás előtt álló tervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak vagy megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezésének jogszerűségét.

Szynkowski vel Sek kifogásolta, hogy Mijatovic anélkül fogalmazta meg levelét, hogy kivárta volna az Európa Tanács szakértői szerve, a Velencei Bizottság véleményét. A bizottság küldöttsége Grodzki meghívására csütörtökön és pénteken tájékozódik Varsóban a szóban forgó módosítási tervezetről.

A miniszterhelyettes szerint a biztosi levél miatt „nagyon komoly aggodalmakat” ébreszt magának a Velencei Bizottságnak a munkája is. Felvetődik ugyanis az a kérdés, hogy a készítendő vélemény „nincs-e már előre megírva” – mondta.

Utalva a levél tartalmára, a politikus kijelentette: a szenátusi elnökkel szemben „ennyire határozottan támasztott elvárás”, hogy az általa irányított felsőház teljes egészében elutasítsa a tervezetet, „példa nélküli beavatkozást” jelent a lengyel törvényhozói folyamatba, „sérti a parlamenti döntéshozói szuverenitás elveit”.

A Velencei Bizottság varsói látogatása kapcsán Szynkowski vel Sek megerősítette a lengyel külügyi és igazságügyi tárca álláspontját, miszerint a küldöttséget nem a lengyel állam külföldi képviseletére alkotmányosan meghatalmazott szerv (az államfő, a kormány) hívta meg, ezért a látogatást és az ennek nyomán készülő bizottsági véleményt Varsó nem tekinti hivatalosnak.

Az újabban kinevezett bírák legitimitását védeni hivatott jogszabályt a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az után terjesztette elő, hogy a legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság tavaly novemberi döntésére hivatkozva kétségbe vonta a jelenlegi országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) függetlenségét, a döntés nyomán pedig egyes bírák megkérdőjelezték a KRS által államfői kinevezésre támogatott kollégáik bírói státusát is. A tervezet – amelyről Grodzki szerdán Brüsszelben is egyeztetett – ellenzéki tiltakozásokat váltott ki.