Vascsővel nem lehet jogot érvényesíteni – még háborúban sem
Vascsővel nem lehet jogot érvényesíteni – még háborúban sem. Bár Ukrajna hadkötelezettséget vezetett be, a törvények egyértelműen szabályozzák, hogyan lehet mozgósítani a civil lakosságot. A brutális toborzási jelenetek, az erőszakkal elhurcolt férfiak és az egyre szaporodó visszaélések nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is megkérdőjelezhetők.
A napokban számtalanszor hallottuk Ukrajna hazai drukkereitől, hogy nem szépek ugyan az ukrán toborzók módszerei, de hát mégis mit tehetne egy háborúban álló ország, és egyébként is, keleti szomszédunkban hadkötelezettség van érvényben, aminek, mit van mit tenni, valahogy mégis csak érvényt kell szerezni, ha már olyan sokan el akarják bliccelni hazafias kötelességüket, és vonakodnak golyófogónak kimenni a frontra. Nos, kedves drukkerek, akik ezzel az állításokkal akarjátok magyarázni az ukrán kormány egyre durvább kényszersorozási módszereit, az emberrablással vádolt TCK-tiszteket, a veréseket, gyilkosságokat, és a civilek ellenállását, íme a vonatkozó jogszabályok:
A TCK feladatai között szerepel a katonakötelezettek értesítése és nyilvántartása. A rájuk vonatkozó jogszabályok (az új mozgósítási törvény) bővítették hatáskörüket abban, hogy mobilizációs igények szerint elküldhetik a katonai előállításhoz vagy orvosi bizottsághoz a nyilvántartottakat. Több törvényes jogosítványuk van: értesíthetik a katonaköteleseket, sorkatonaként beoszthatják őket a megfelelő katonai szakmába, ellenőrizhetik a katonai igazolványukat, valamint bárhol kézbesíthetnek behívót. Mindezt fényképpel vagy videóval dokumentálhatják is. Ha az eljárásuk eredménytelen, feljelentést tehetnek, a TCK kezdeményezheti a megfelelő bírság kiszabását az Államigazgatási Szabálysértési Kódex rendelkezései alapján.
A mozgósítás ugyanakkor csak a törvényben meghatározott módon történhet(ne): a behívót hivatalos formában (küldeményként vagy személyesen) kell kézbesíteni, és szükséges az értesítés dokumentálása. A be nem jelentett, önkényes elhurcolás – különösen ha erőszakkal történik, Ukrajnában is ellentétes a joggal.
Ha a katonai szolgálatra kötelezett civil vagy tartalékos) a behívónak nem tesz eleget, az komoly jogi következményeket von maga után. Az Ukrajnai Büntető Törvénykönyv a 336. cikkében kimondja: „A behívás elkerülése a mozgósítás során bűntettnek számít, s három–öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – írja a protocol.ua. Ez az úgynevezett mobilizációs behívó elkerülésének esete. Amennyiben a katonakötelest már korábban hivatalosan besorozták, és a kiegészítő parancs ellenére nem jelent meg az előírt helyszínen, a kódex 408. cikke szerint még súlyosabb bűnt követ el: „A dezertálás, vagyis a szolgálati hely önkényes elhagyása és a katonai szolgálat elkerülése miatt két–öt év szabadságvesztést szabnak ki”, ami háborús vagy rendkívüli helyzetben még komolyabb büntetés járhat.
Bírságra számíthat az is, aki elmulasztja frissíteni adatait. Szabálysértés esetén még a kisebb vétségekért is jelentősebb pénzbírságot irányoznak elő a jelenlegi rendkívüli helyzetben.
Szó sincs tehát vascsőről, verésről, gyilkosságról.
