Milliárdok mozdulnak meg a hadiiparban
Védelmi pénz
Évtizedeken át Európa alig adott ki pénzt haderőfejlesztésre. Most fordult a kocka, évente több tízmilliárd euróval többet költ erre a célra a kontinens, mint az ukrajnai háború előtt. A Rheinmetall, a BAE és a Leonardo máris a konfliktus nagy nyertesei, a piac rámozdult az európai fegyverkezésre, szárnyalnak a hadiipari vállalatok részvényei. A védelmi ipar történelmi lehetőség előtt áll: több száz milliárd eurós megrendelések érkezhetnek a következő években.
Az orosz–ukrán háború alapvetően megváltoztatta az európai országok hozzáállását a védelmi kiadásokhoz. Dörzsölhetik a tenyerüket, akik 2022 februárjában előrelátóan bespájzoltak a nagy hadiipari vállalatok részvényeiből. A piacvezető európai védelmi vállalatok részvényeinek értéke ugyanis meredeken emelkedik a konfliktus kezdete óta, 2023 közepére az európai védelmirészvény-index mintegy 50 százalékkal magasabb volt, mint 2022 elején. A folyamatnak újabb lökést adott, hogy egyre hangsúlyosabb téma Európa lett újrafegyverzése. Ahogy a NATO-tagállamok sorra jelentetik be védelmi költségvetésük emelését, a piac előre beárazza a jövőbeli óriási megrendeléseket, aminek nyertesei a fegyvergyártó cégek. 2025 elejére tovább nőtt az európai hadiipari vállalatok iránti bizalom, különösen mivel felmerült, hogy az EU közösen is nagyobb szerepet vállalna a védelmi beruházások finanszírozásában. Emlékezetes, hogy februárban az európai vezetők válságtanácskozásra gyűltek össze Párizsban, és már a találkozó előtt nagyot ugrottak a vezető európai fegyvergyártó cégek részvényei: német Rheinmetall és a svéd Saab AB 11-11 százalékkal, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales egyaránt több mint öt százalékkal erősödött. Márciusban az európai védelmi részvények újabb raliba kezdtek, miután a cégek sorban jelezték, hogy képesek felfuttatni a termelést. Bár a gyártókapacitások bővítése idő- és tőkeigényes, a piaci várakozás egyértelmű: az európai fegyverkezési hullám kedvező az itt működő cégeknek. A hadiipar immár befektetői szempontból is „felkapott” szektor Európában, még az eddig ódzkodó, ESG- (fenntarthatósági) elveket követő alapok is egyre inkább befogadják a védelmi ipari papírokat – a fegyverkezés az ukrajnai háború árnyékában morálisan is védhetőbbé vált, hiszen „a jó és a rossz harcába való befektetésként” tekintenek rá.
Irdatlan pénzek mozdulnak
Nem csak a tőzsdei mutatók, de a cégek bevételei is növekedésnek indultak. Jó példa erre a Rheinmetall, amelynek már a 2022-es éves árbevétele is nőtt, méghozzá 13 százalékkal, előre jelezve a háború okozta megrendelésdömpinget. 2023-ban az európai védelmi szektor bevételei 17 százalékkal nőttek és elérték a 165 milliárd dollárt. A NATO európai tagjai és Kanada összesen a GDP 2,02 százalékát költik védelemre két éve, szemben a tíz évvel korábbi 1,43 százalékkal.
A romló biztonsági környezetben Európa országaiban példa nélküli védelmiköltségvetés-növelés kezdődött. Ennek mértéke szinte elképzelhetetlen az ukrajnai háború előtti évekhez viszonyítva. 2021-ben még csak négy EU-tagállam költött a GDP két százalékát elérő összegben honvédelemre, 2024 közepére viszont már 16, köztük hazánk haladta meg ezt a szintet.
Mindez azt jelenti, hogy Európa védelmi kiadásai belátható időn belül akár megduplázódhatnak. Egy Bloomberg-elemzés szerint a 15 legnagyobb európai NATO-tagországnak éves szinten 340 milliárd dollárnyi pluszbefektetésre lehet szüksége, hogy a jelenlegi mintegy 380 milliárd dolláros éves szintről 720 milliárd dollárra emeljék a védelmi büdzsét. Magyarán egyetlen év európai fegyverkezése elérheti a Covid utáni gazdasági újjáépítésre szánt egyszeri mentőcsomag nagyságrendjét. Felmerült, hogy az EU központilag is támogatná a haderőfejlesztést egy gigantikus alap révén: zajlanak a tárgyalások egy akár 800 milliárd eurós keret megteremtéséről, amelyből az európai védelmi ipari komplexum kiépítését finanszíroznák.
Van hova fejlődni
Tény, hogy Európa évtizedeken át alulfinanszírozta védelmét. Egyes becslések szerint az elmúlt 30 évben összesen 1,4 ezer milliárd dollárral kevesebbet költöttek a szükségesnél a NATO-kötelezettségek teljesítéséhez. Így még a jelenlegi növekvő büdzsék is csak mérsékelten kezdik csökkenteni a felhalmozott lemaradást.
Ami a konkrét szükségleteket illeti, óriási mennyiségű új eszköz beszerzésére és fejlesztésére lesz szükség a közeljövőben. A pluszforrásokból leginkább harckocsikat, tüzérségi eszközöket, gyalogsági harcjárműveket, repülőgépeket kell beszerezni, de kiemelt terület a lőszerutánpótlás is. A közelben dúló háború megmutatta, hogy Európa lőszergyártó kapacitásai nem tudnak lépést tartani egy intenzív konfliktus igényeivel. Az EU ezért külön programot indított egymilliárd euró értékben közös lőszerbeszerzésre, és 500 millió eurót szán a védelmi ipar termelési kapacitásának bővítésére.
Európa újrafegyverkezése több száz milliárd eurós költséggel jár, amelyet fokozatosan, 5-10 éves vagy annál is hosszabb időtávon lehet reálisan megvalósítani. Ez egyszerre óriási üzleti lehetőség a hadiiparnak és komoly költségvetési teher az európai államoknak, de a háború realitása miatt ma már politikai konszenzus van arról, hogy a védelmi kiadásokat jelentősen növelni kell.
Célba ér a lobbizás
A hatalmas üzletekért óriási verseny zajlik. Az európai fegyvergyártók igyekeznek biztosítani, hogy a kontinens országai elsősorban az ő termékeiket válasszák. Ennek érdekében az elmúlt években fokozódott a védelmi szektor lobbiaktivitása mind nemzeti, mind uniós szinten. Brüsszelben korábban alig volt fegyveripari lobbi, hiszen az EU alapszerződései tiltották, hogy az uniós költségvetés katonai kiadásokat finanszírozzon. Ez azonban megváltozott: Jean-Claude Juncker 2016-ban kiskaput talált, és az iparpolitikába integrálta a védelmi kutatások támogatását. Így létrejött az Európai Védelmi Alap (EDF) nyolcmilliárd eurós kerettel, amely 2021–2027 között közös európai védelmi kutatás-fejlesztést finanszíroz. Mostanra pedig az EU még közvetlenebb módon is belépett a piacra: közös lőszerbeszerzés, védelmi ipari kapacitásbővítés támogatása. Így Brüsszel a védelmi lobbi középpontjába került. A nagy európai hadiipari cégek – BAE Systems, Airbus, Thales, Leonardo, Rheinmetall, Saab – mind jelen vannak Brüsszelben, és aktívan igyekeznek formálni az EU döntéshozatalát a saját érdekeik szerint. 2012 és 2017 között a top tíz európai fegyvergyártó cég együttes uniós lobbiköltése 2,8 millió euróról 5,6 millió euróra ugrott, ami mutatja, hogy a vállalatok komoly erőforrásokat mozgósítanak a döntéshozók befolyásolására. Ráadásul a szakértők szerint a hivatalos számoknál jóval többet is költhetnek, mivel az európai szektor ernyőszervezete, az ASD (Aerospace and Defence Industries Association of Europe) valószínűleg aluljelenti a tényleges lobbikiadásait. Soha nem tapasztalt aktivitás zajlik ezen a téren: szakmai konferenciák, bizottsági egyeztetések, parlamenti meghallgatások – vagyis a fegyvergyártók minden fronton ott vannak.
