Vége: a bécsiek mégsem állíthatnak szobrot a várost megmentő királynak
Évek óta folyik a vita arról, hogy Bécsben emlékművet állítsanak Sobieski János lengyel királynak. Most Veronica Kaup-Hasler (SPÖ) kulturális tanácsnok véglegesen elutasította a szobor felállításának tervét. Az ÖVP és az FPÖ tiltakozik a döntéssel szemben.
Sobieski János lengyel uralkodó 1683-ban megmentette a Habsburg Birodalom fővárosát a török ostromtól. A bécsi, kahlenbergi csata az Oszmán Birodalom súlyos vereségével végződött. Az oszmán haderő ezt a vereséget többé nem tudta kiheverni, többé nem fenyegette a korabeli Európát. Ami miatt akkor nagy népszerűsége, elismertsége volt az uralkodónak, a mában már nemkívánatos cselekedetnek, mások érzékenységét sértő tettnek minősül a fényességes Nyugaton.
Bécs városa nem fog „olyan színpadot teremteni, amelyet idegengyűlölő agitációra és az iszlám- és törökellenes ellenérzések szítására lehet felhasználni” – jelentette ki Veronica Kaup-Hasler pénteken sajtóközleményében. Ezzel álláspontja szerint ő „tudományos megállapításokat” követ.
Az ÖVP és az FPÖ dühösen reagált a törlésre. A Szabadságpárt azzal vádolta a városi tanácsost, hogy megszegte a szavát. „A vörös városvezetés az évek során többször is megígérte, hogy az emlékművet felállítják. Többször is újabb és újabb, teljesen abszurd kifogásokat hoztak fel, hogy miért késik az építkezés. Az SPÖ egyszerűen megszegi a szavát, ha már nem akarja betartani az ígéretét” – mondta Stefan Berger, az FPÖ kulturális szóvivője. Az ÖVP szerint ez a megközelítés egy évek óta tartó bohózat negatív csúcspontja – olvasható a WienORF.at oldalán.
A bécsi város által felállított történészbizottság lengyel tagja, Boguslaw Dybas megértését fejezte ki a vitatott szobor elutasítása mellett, de továbbra is reméli, hogy méltó megemlékezésben részesülnek Bécs felszabadítójáról.
„Az emlékmű jellege és csekély művészi értéke miatt tulajdonképpen indokoltnak tartom a bécsi városi tanács döntését, de sajnálom, hogy ilyen sokáig tartott” – nyilatkozta.
Sokáig úgy tűnt, zöld utat kap a 2013-ban született szoborállítási kezdeményezés, 2018-ban azonban Bécs baloldali vezetése leállította a folyamatot, jóllehet a városhoz tartozó Kahlenbergen, a csata színhelyén már fel is állították az emlékmű talpkövét – írtuk meg akkor a Demokratában, részletesen beszámolva a kérdésről.
„Bécs már méltó emlékművet állított” – hangsúlyozta most Kaup-Hasler. Ez a tervezett emlékmű alapzatára vonatkozik, amelyet 2013-ban állítottak fel, és amelyet 2018-ban a nemzetközi megértés jegyében felirattal egészítettek ki. A 2018-ban elhelyezett felirat a csatát a „két birodalom harcának csúcspontjaként és fordulópontjaként” ábrázolja, és a harcok során több mint 50 000 halálos áldozatra állít emléket: „Emlékezzünk erre az eseményre, mint Európa népeinek békés együttélésére!” Kaup-Hasler számára az alap „méltó emlékmű”, amelynek tervét a felirat „kiegészítette”.
Muszlimlelkű Bécs
