Véget ért a G7-ek pénzügyi tanácskozása Olaszországban
Szombaton ért véget a G7-ek globális gazdasági tendenciákról, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról, a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokról és a multilaterális fejlesztési banki tevékenységről tartott találkozója az észak-olaszországi Stresában.A háromnapos találkozót követően a G7-ek pénzügyminiszterei és központi banki elnökei megállapították, hogy a világgazdaság „a vártnál nagyobb ellenállóképességet” tanúsított a számos kihívással szemben. „A munkaerőpiacok továbbra is viszonylag erősek, az infláció pedig tovább mérséklődött, bár a maginfláció még ellenállást mutat különösen a szolgáltatási szektorban” – áll a G7-ek közleményében. A globális növekedés azonban várhatóan a történelmi átlag alatt marad, és a világgazdasági kilátások „a fokozódó geopolitikai feszültségek és az ingadozó energiaárak fenyegetése közepette kockázatoknak vannak kitéve” – tette hozzá a közlemény. A G7-ek közleménye szerint előrelépés történt az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevétel Ukrajna javára történő felhasználására tett javaslat terén.
„Előrelépést értünk el a megbeszéléseinkben azokról a lehetséges lehetőségekről, amelyek révén az orosz szuverén eszközökből származó jövedelmet Ukrajna javára fordíthatjuk” – fogalmaz a dokumentum közelebbi részletek megadása nélkül. A kérdésben végleges döntést a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozójától várják a dél-olaszországi Fasanoban.
A tanácskozás házigazdája Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szavai szerint „történt előrelépés, de vannak még jogi és technikai kérdések, amelyeket meg kell oldani” – mondta a találkozót követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy „nem könnyű feladat, de dolgozunk rajta”.
A G7-ek és szövetségesei röviddel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította az ukrajnai hadműveletet, 300 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt, egyebek között főbb devizákat és államkötvényeket fagyasztottak be. Ezeknek a pénzügyi eszközöknek a kamatjövedelmét és hozamát terveik Ukrajna megsegítésére fordítani. Évente mintegy 3 milliárd dolláros összegben.
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen viszont hitelfelvételt javasolt az orosz pénzeszközök kamatjövedelmét és hozamát használva fedezetként, ami viszont 50 milliárd dollárhoz is juttathatná Ukrajnát.
A G7-ek elhatározták azt is, hogy lépéseket tesznek Kínával szemben, amiért elárasztja a világpiacokat a feldolgozóipari exportjával. A kiadott közlemény szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elveivel összhangban „egyenlő versenyfeltételeket” kell biztosítani, és „figyelemmel fogják kísérni a (kínai) túlkapacitás lehetséges negatív hatásait”.
„Miközben megerősítjük érdekeltségünket a kiegyensúlyozott és kölcsönös együttműködés fenntartásában, aggodalmunkat fejezzük ki a Kína által alkalmazott nem piaci jellegű politika és gyakorlati intézkedések miatt” – áll a miniszterek zárónyilatkozatában.
A G7-hez az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada tartozik. Az Európai Unió „nem számozott” tag, ami azt jelenti, hogy részt vesz az üléseken, de nem tölti be a G7 soros elnökségét, amelyet jelenleg Olaszország tölt be.
