Vért izzad a brazíliai klímacsúcson az Európai Unió
A brazíliai Belémben zajló COP30 klímacsúcson az Európai Unió komoly nyomás alá került amiatt a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó vám – ismertebbe nevén a karbonvám – miatt, amelyet számos fejlődő ország burkolt kereskedelmi korlátozásnak tart. A Politico cikke szerint több állam azt szeretné elérni, hogy a klímakonferencia gyakorlatilag ítélje el az uniós „környezetbarát” kereskedelmi szabályozásokat, amelyek január elsejétől érezhetően befolyásolják majd az exportőrök lehetőségeit.
A vita középpontjában a CBAM néven ismertté vált mechanizmus áll. Az Európai Unió azt állítja, hogy a rendszer lényege a széndioxid-kibocsátás csökkentése és az igazságos versenyfeltételek megteremtése: az európai gyártók mintegy nyolcvan eurót fizetnek egy tonnányi széndioxid-kibocsátás után, miközben sok külföldi termék olcsóbb, mert nem rakódik rá hasonló teher. A karbonvám fokozatos bevezetésével ezt a különbséget kívánják mérsékelni.
A kínai küldött arról beszélt, hogy a globális együttműködéshez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, és szerinte kerülendők azok a lépések, amelyek „kárt okozhatnak a nemzetközi együttműködésnek”. Bár nem nevezte meg az uniót, diplomáciai források szerint a célzás egyértelmű volt. A brazil házigazdák javaslatot tettek arra, hogy az ENSZ klímaprogramjának keretében rendszeresen vizsgálják felül a CBAM-hoz hasonló szabályokat, amit az Európai Unió képviselői határozottan elleneztek.
Uniós tárgyalók szerint több ország valójában diplomáciai eszközként használja a karbonvám ügyét: India, Szaúd-Arábia és több afrikai állam állítólag saját alkupozícióját próbálja javítani azzal, hogy a témát más vitákba is belekeveri.
Egyes európai diplomaták ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyanazok az országok is lassítják az átállást, amelyek exportkorlátozásokkal nehezítik a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést.
A karbonvám körüli feszültséget tovább növelik egyéb új uniós szabályozások, köztük az erdőirtáshoz vagy a metánkibocsátáshoz köthető importtilalmak. Egy bangladesi képviselő úgy fogalmazott, hogy „mély aggodalommal” figyelik az egyoldalú intézkedések elterjedését, mert ezek túl nagy terhet rónak a fejlődő országokra. Több dél-amerikai delegált pedig azt jelezte, hogy a konfliktus kezelésére a Kereskedelmi Világszervezet a megfelelő fórum, nem pedig az ENSZ klímakonferenciája.
Az unió továbbra is kitart amellett, hogy a CBAM a kibocsátás csökkentésének egyik fontos eszköze. Egy uniós tárgyaló szerint a rendszer valóban okozhat kereskedelmi „súrlódásokat”, de ezeket anélkül kell kezelni, hogy a klímacsúcs „pótlólagos vitarendezési fórummá” válna. A világ azonban egyre inkább a hasonló megoldások felé mozdul: az Egyesült Királyság 2027-ben vezeti be saját rendszerét, és más országok is hasonló lépéseket fontolgatnak.
(forrás)
