Mára nemzetközileg elfogadott ténnyé vált, hogy a klímaváltozás hatásai a természetre és az emberre nézve fenyegető következményekkel járnak; egyre szélsőségesebb időjárással, pokoli hőséggel, áradásokkal, aszállyal, hatalmas erdőtüzekkel vagy éppen rendkívüli hideggel találkozhatunk. Sorsdöntő, globális érdek, hogy a még súlyosabb következmények mérséklése érdekében minél előbb, minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten megállítsuk a bolygó légkörének melegedését.

Hirdetés

A nemzetközi szakmai szervezetek elemzései egyértelműen fogalmaznak: a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a villamosenergia-termelésben az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére van szükség

– mondta a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Egyre több ország kívánja alkalmazni a nukleáris technológiát

A szakértő kifejtette: hosszú évek óta látható, hogy globálisan az atomerőművek újra a reneszánszukat élik, egyre több ország kívánja alkalmazni a nukleáris technológiát. Új blokkokat építenek vagy terveznek, illetve a meglévő egységek üzemidejét hosszabbítják meg. Aktuális, októberi adatok szerint 18 országban 56 új blokk áll építés alatt, a következő években, évtizedekben pedig további akár négyszázötven egység építése is várható világszerte. Csak 2022 és 2028 között 52 új blokkot kívánnak átadni – hívta fel a figyelmet.

Az új blokkok építésével kapcsolatban visszautalt rá, ma a világ vezető atomerőmű-építő cége a Paks II. atomerőművet is építő orosz Roszatom, amelynek jelenleg is 11 országban 34 új atomerőművi blokk építésére van szerződése, és további erőművek építéséről is folytat előrehaladott tárgyalásokat. Törökországban például újabb orosz tervezésű atomerőmű építéséről folynak tárgyalások, miközben a Roszatom hamarosan benyújtja a hivatalos dokumentumokat a Szaúd-Arábia első atomerőművének építésére kiírt pályázathoz. Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006 és 2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, közte a világ első úszó atomerőművét is – tette hozzá Hárfás Zsolt.

Európában már megkerülhetetlen az atomenergia szerepe, tavaly az unióban a legtöbb klímabarát villamos energiát az atomerőművek biztosították, amelyek 733 TWh-s termelése 25,5 százalékos részaránynak felel meg. Vagyis Európában egyértelműen az atomenergia a legjelentősebb klímabarát áramtermelési mód, hiszen használatával a tagországok mintegy 736 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg

– mutatott rá a szakértő.

Az ideológia által vezérelt szankciós politikának nagyon súlyos energetikai következményei vannak, amelyek a jövőre is kihatással lesznek – figyelmeztetett. Éppen ezért az atomenergia szerepe még inkább felértékelődik, egyre több európai ország kíván új atomerőművet építeni vagy a már üzemelő egységek üzemidejét meghosszabbítani.

Idén nyáron az Európai Parlament is zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerte el a nukleáris technológiát.

Németország és Svédország esetében is nukleáris váltóállítást láthatunk

Új blokkot épít, illetve kíván építeni például Franciaország, Szlovákia, Finnország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország. Németország és Svédország esetében is nukleáris váltóállítást láthatunk. A németek a mostani döntésükkel a még üzemelő blokkjaik üzemidejét jövő tavaszig meghosszabbítják, de Hárfás Zsolt véleménye szerint nem ez a végső dátum.

Emlékeztetett, Svédország esetében korábban az volt a politikai döntés, hogy a jövőben száz százalékban megújuló energiaforrásokat alkalmaznának, a mostani kormánykoalíció ezt száz százalék fosszilisenergia-mentességre módosította. A svédek most már leállított klímabarát atomerőművi blokkokat állítanának ismételten termelésbe, meglévő egységek üzemidejét hosszabbítanák meg, sőt új blokkokat is építenének.

Minden ország más-más lehetőségekkel rendelkezik, ezért az egészséges energiamixet a helyi adottságoknak megfelelően kell összeállítani. Tudni kell azt is, hogy a jövőben az európai villamosenergia-rendszerből kiöregedés és a klímavédelmi célok teljesítése miatt több mint százezer megawattnyi, döntően fosszilis kapacitás esik ki, ez pedig az importlehetőségek beszűküléséhez, megszűnéséhez vezethet.

Mindezek miatt minden országnak – az ellátásbiztonság garantálása érdekében – még inkább arra kell törekednie, hogy döntően önellátó legyen az áramellátásban

– hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.

Svédország esetében az láthatjuk, hogy a korábbi atomellenes kormányzati álláspont miatt az atomerőművek áramtermelésben betöltött szerepe éves szinten tavaly 30 százalékra csökkent. Ugyanakkor – gondoljunk a tavaly februári svéd „porszívólázadásra” – a szélsőséges időjárás a svéd víz- és szélerőművek termelését is erősen befolyásolta, importra nem volt lehetőség, ezért korlátozásokat kellett bevezetni. Éppen ezért a svédeknél egy olyan energiamixet kell összeállítani, amelynek optimális arányban része az atomenergia és a megújuló energiaforrások is – vélekedett a szakértő.

Létszükség a Paks II. atomerőmű mihamarabbi megépítése

Magyarország importkitettsége kiemelkedő Európában. Éves szinten harminc százalék körül mozog a villamosenergia-import részaránya, de idén augusztusban voltak olyan időszakok is, amikor ez 60 százalék fölé emelkedett. Ez pedig már most is ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz a szakértő szerint. A jövőt illetően az igények növekedni fognak, erőművi kapacitások fognak kiesni a termelésből és az import is roppant kérdésessé válik. Ezért is létszükség a Paks II. atomerőmű mihamarabbi megépítése.

Németország esetében pedig egyfajta politikai kijózanodás látható Hárfás Zsolt szerint, hiszen már a politikusok is ráeszméltek, hogy a folyamatosan bővülő, immáron közel 130 000 megawattnyi nap- és szélerőművekkel nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, ezek teljesítménye igen sokszor mindössze pár ezer megawattra esik vissza, sem az ipart, sem a lakosságot nem képesek a felhasználási igényhez igazodva kiszolgálni. Ezért is szükségesek a télen-nyáron, éjjel-nappal termelni képes német atomerőművek.

Lengyelországban az áramtermelés döntő része, 80–85 százaléka erősen szennyező szénerőművekből származik, ezért az ország a klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében szintén új atomerőműveket kíván építeni, hiszen egy atomerőműnek két teherautónyi nukleáris üzemanyagra van szüksége évente, míg egy szénerőműnek kétszáz vagon szénre naponta, a szénerőművek súlyos klímavédelmi hatásáról és az egészségügyi következményekről nem is beszélve

– sorolta a szakértő. A szankciók miatt ráadásul az orosz szénimport is kiesik.

Egyes országok, például Lengyelország és Románia ma politikai megfontolások nyomán az amerikai technológia mellett döntöttek, illetve az Európai Unió a fűtőelem-ellátás többoldalú beszerzésére hivatkozva próbálja helyzetbe hozni az amerikai Westinghouse céget, amely kétes hírnévre tett szert, miután az akkori tulajdonosát, a japán Toshibát egy évtizede csaknem csődbe vitte a kiforratlan amerikai atomerőmű-építési projektjeivel.

A Westinghouse cég orosz VVER–1000-es blokkhoz fejlesztett nukleáris üzemanyagai súlyos biztonsági kockázatot jelentettek már akkor is, amikor Csehországban a kipróbálás során a temelíni atomerőműben súlyosan deformálódtak, és ezért a csehek nem is alkalmazták ezeket. Ukrajnában viszont a biztonsági szempontoknál a jelek szerint fontosabbak voltak a politikaiak, ahol, nem törődve az üzemeltetők aggályaival, szó szerint beleerőltették ezeket az üzemanyagokat a dél-ukrán, majd a rivnei atomerőmű VVER–1000-s blokkjaiba – magyarázta Hárfás Zsolt. A Westinghouse most célba vette a paksihoz hasonló VVER–440-es típusú blokkokat is, amelyekhez üzemanyagot fejleszt, aminek költségét ráadásul az üzemeltetőkre készül terhelni.

A sokkal nagyobb fejlesztési, gyártási, üzemeltetési és építési tapasztalattal rendelkező orosz szállító politikai hátszéllel történő háttérbe szorítására tett kísérlet ellentétes azzal az elvvel, hogy a nukleáris iparágban minden egyéb szakmai, politikai vagy gazdasági érdeket meg kell előznie a biztonságnak – mondta Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy sajnos az ideológia- és politikavezérelt EU-ban, illetve egyes európai országokban az atomenergia első számú biztonsági alapvetése a jelek szerint csak másodlagos.

Korábban írtuk