Visszaesett a német Zöldek támogatottsága
Visszaesett a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német ellenzéki Zöldek támogatottsága, a szerdával zárult két héten közölt közvélemény-kutatások többsége alapján ismét a Kereszténydemokrata Unió (CSU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége az első számú politikai erő Németországban.Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából heti rendszerességgel készített Trendbarometer nevű kutatás szerdán ismertetett új adatai szerint a Zöldek a szavazatok 24 százalékára számíthatnának, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU pedig 25 százalékot szerezhetne.
Ez fordulat a Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felméréssorozatban, amely megszakítás nélkül öt hétig azt mutatta ki, hogy a Zöldek a legerősebbek. A CDU/CSU több más közvélemény-kutató adatai szerint is visszaszerezte az első helyet a Zöldektől. A YouGov legutóbbi, május végi mérése szerint például a CDU/CSU 26 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága pedig 22 százalékos. A Kantar brit multinacionális piackutató csoporthoz tartozó Emnid szintén május utolsó hetében közölt adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 25 százalékára számíthat, a Zöldek 23 százalékon állnak.
A baloldali irányultságú ökopárt május első felében még minden felmérésben vezetett. Választói támogatottsága a kancellárjelölt Annalena Baerbock botlásaival egy időben kezdett gyengülni.
A Zöldek társelnöki tisztségét betöltő Bundestag-képviselő az utóbbi hetekben több ügyben magyarázkodásra kényszerült. Kiderült például, hogy az elnökség döntése alapján a pártközpont valamennyi munkatársával együtt ő is kapott tavaly karácsonykor 1500 euró (519 ezer forint) úgynevezett koronavírus-pótlékot, és ezt a jövedelmet elfelejtette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál.
A kancellárjelölt elismerte, hogy hibázott, de ezzel nem tudta kiengesztelni bírálóit, akik azt is a szemére vetették, hogy hasonló mulasztáson kapott más politikusokkal ellentétben nem ajánlotta fel jótékony célra a rosszul könyvelt rendkívüli juttatást.
Több kezdeményezése is heves kritikát váltott ki. Egy május második felében megjelent lapinterjúban például azt emelte ki pártja választási programjából, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként meg kell szüntetni a rövid távú repülőjáratokat. Egy vasárnapi televíziós interjúban azt sürgette, hogy ugyancsak a klímavédelem érdekében 16 centtel emeljék fel az üzemanyagok literenkénti árát.
A politikai vetélytársak reakcióit jellemzi a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) Bundestag-frakciójának társelnöke, Amira Mohamed Ali egy Twitter-bejegyzése, amely szerint Annalena Baerbock „elviselhetetlen arroganciával” viszonyul az alacsony jövedelmű emberekhez, és „okos klímapolitika helyett még inkább megosztja a társadalmat”.
Annalena Baerbock magyarázkodásra kényszerült pártja másik társelnöke, Robert Habeck miatt is, aki szintén május második felében egy kelet-ukrajnai látogatása során arra a belátásra jutott, hogy Németországnak feltétlenül támogatnia kell a kijevi vezetést önvédelemre szolgáló fegyverekkel.
A hagyományosan pacifista és a hadiipari exportot ellenző Zöldek kancellárjelöltje az ukrajnai fegyverszállításokat sürgető társelnök nyilatkozataival kibontakozott vitát igyekezett más irányba terelni, kezdeményezve, hogy biztosítsanak fegyveres védelmet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelőinek.
Ez azonban csupán „kínos próbálkozás” Robert Habeck egyértelmű kijelentéseinek „átértelmezésére” – kommentálta a kancellárjelölt manőverét Markus Blume, a CSU főtitkára. Annalena Baerbock „elcsépelt érvekkel igyekszik magyarázni Robert Habeck külpolitikai ámokfutását” – tette hozzá Lars Klingbeil, az SPD főtitkára.
