Visszatér állomáshelyére az orosz és az amerikai nagykövet
Visszatér állomáshelyére a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, az amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel tartott genfi csúcstalálkozót követően.
Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.
Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.
A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A „gyilkos” kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.
„Azt hiszem, egészében véve ugyanazt a nyelvet beszéljük, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymás lelkébe és a szemébe kell bele néznünk, és örök szerelmet és barátságot esküdnünk. Egyáltalán nem” – nyilatkozott az amerikai elnökről.
„Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik” – tette hozzá.
Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van.
A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.
Beszámolója szerint az az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibetrámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.
Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte.
Putyin értelmezése szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.
Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij – akit csak „kétszer elítélt személyként” és „állampolgárként” emlegetett – szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett az rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.
Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. Az „külföldi ügynöknek” minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért a Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket.
Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is:
„Amerika nemrégiben nagyon súlyos eseményekkel szembesült (…) egy afroamerikai férfi meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom létrejötte után. Ezt most nem fogom kommentálni, csak azt akarom mondani, hogy láttunk pogromokat, láttunk törvényszegéseket és így tovább, és így tovább. Együttérzünk az amerikaiakkal és az amerikai néppel, de nem akarjuk, hogy a mi területünkön is ez történjen. És mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta.
Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.
A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át – a szünettel együtt négy és fél órán át – tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.
Joe Biden amerikai elnök genfi csúcstalálkozójukon tájékoztatta Vlagyimir Putyin
orosz elnököt arról, hogy az Egyesült Államok válaszol minden lépésre, amely Washington vagy szövetségesei alapvető érdekei ellen irányul.
Ezt Biden mondta el a szerdai találkozót követő sajtóértekezletén.
Az elnök hozzátette: hangsúlyozta Putyin
előtt, hogy továbbra is megingathatatlanul elkötelezett Ukrajna szuverenitása mellett.
Biden az emberi jogok helyzetéről is tárgyalt az orosz államfővel. Kiemelte: ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy politikája Oroszország ellen irányul, hanem az amerikai nép identitásáról.
„Arról van szó, akik vagyunk” – húzta alá Biden. „Hogy lehetnék az Egyesült Államok elnöke úgy, hogy nem szólalok fel az emberi jogok megsértése ellen?” – tette hozzá.
Biden hangsúlyozta: egyértelművé tette Putyin
számára, hogy pusztító következményei lesznek annak, ha Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki politikus meghal. Navalnij egészségi állapota sokat romlott azóta, hogy börtönbe zárták.
Biden emellett megjegyezte: Putyin
nem akar újabb hidegháborút az Egyesült Államokkal. Rámutatott: az orosz államfő tettei miatt csökken országa tekintélye a nemzetközi porondon, miközben Oroszország kétségbeesetten igyekszik, hogy biztosítsa nagyhatalmi helyzetét.
Az amerikai elnök a kritikák ellenére jelezte: van kilátás az orosz-amerikai kapcsolatok javítására. Megjegyezte: nincs gondja azzal, hogy üzleteljen Oroszországgal, ameddig Moszkva követi a nemzetközi normákat. Biden szerint a szerdai csúcstalálkozó pozitív légkörben zajlott.
Az amerikai vezető egy újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy bízik-e Putyin
ban.
„Ez nem a bizalomról szól, hanem az önérdekről” – mondta.
„Ahogy a régi mondás tartja: a puding próbája az evés” – tette hozzá. „Hamarosan megtudjuk.”
Biden azt is jelezte az orosz államfőnek, hogy bizonyos kritikus infrastruktúrák érinthetetlenek, legyen szó kibertámadásról vagy egyébről. Hozzátette: átadott az orosz vezetőnek egy listát 16 meghatározott létesítményről, amelyek az energiaszektortól a vízellátásig terjedtek.
Moszkva és Washington úgy döntött, hogy a hackertámadások miatti aggodalmak eloszlatása érdekében konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról. Az egyeztetések célja egyebek között a konkrét esetek megbeszélése és a tabunak számító célpontok meghatározása lesz.
Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta az orosz titkosszolgálatokat, hogy hackertámadást indítottak amerikai kormányzati szervek és vállalatok ellen. Moszkva elutasította a vádakat, és azok tisztázását javasolta egy kiberbiztonsági együttműködés keretében. Putyin
is többször panaszkodott már amiatt, hogy amerikai területről kibertámadások értek orosz célpontokat.
Joe Biden először találkozott Vlagyimir Putyinnal azóta, hogy januárban beiktatták az Egyesült Államok elnöki tisztségébe. Csúcstalálkozójuknak a Genfben található festői Villa La Grange adott helyet. A felek több órán át folytattak megbeszéléseket két ülésben. Az első, körülbelül 93 percig tartó, szűk körű tanácskozáson az elnökökön kívül Szergej Lavrov orosz, illetve Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint tolmácsok vettek részt. A második, kibővített körben zajló, mintegy 65 perces megbeszéléshez több orosz és amerikai tisztségviselő csatlakozott. A tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tartott sajtóértekezletet.
