Fotó: MTI/EPA/Richard Drew

Kezdetét vette az Egyesült Nemzetek Szervezete 73. ülésszaka New York-ban.

Fotó: MTI/EPA/Richard Drew

Guterres: „ostrom alatt” állnak a demokratikus alapelvek

„Ostrom alatt” állnak a demokratikus alapelvek – fogalmazott az ENSZ-főtitkár a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitáján. António Guterres beszédében sötét képet festett a világ állapotáról, és többek közt azt mondta, komoly bizalmi válság alakult ki.

Rámutatott a nemzetek közötti polarizáció és a populizmus szerinte növekvő mértékére, és úgy vélekedett, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom. Az előbbivel kapcsolatosan leszögezte: a nemzetek vezetői nemcsak népük jólétét kötelesek javítani, hanem elő kell segíteniük és támogatniuk kell egy megreformált és megerősített multilaterális rendszert.

Guterres ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: a nemzetközi együttműködés elve „pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá”. Szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

„Az emberekre és a bolygóra leselkedő tömeges, egzisztenciális fenyegetések idején nincs más út előre, csak a közjó érdekében tett kollektív, józan cselekvés” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár.

Guterres szerint a világ „döntő pillanathoz érkezett” a globális felmelegedést illetően, és az éghajlatváltozás elszabadulását kockáztatja, ha vezetői nem cselekszenek az elkövetkezendő két évben. A világ vezetőihez szólva úgy vélekedett, hogy nem tesznek eleget a „közvetlen egzisztenciális fenyegetés” ellen, amelynek mértéke – mint mondta – gyorsabban nő, mint amennyire az emberek küzdenek ellene.

Az ENSZ-főtitkár ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy az idén először vastag, összefüggő tengeri jég kezdett el töredezni Grönlandtól északra. Felszólította a világ vezetőit, hogy biztosítsák a párizsi klímaegyezmény végrehajtását.

Guterres elmondta: klímacsúcs összehívását tervezi a jövő évre.

Kitért a technológiai fejlődésre is, amelyet a világ előtt álló egyik kihívásnak nevezett. Szerinte az olyan technológiai fejlesztések, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc- vagy a biotechnológia ígérete kockázatokkal és komoly veszélyekkel vegyes: ott tart, hogy képes lehet munkahelyeket megváltoztatni vagy megszüntetni, viszont eszközzé válhat terroristák, kiberbűnözők és a dezinformációs kampányok alkotóinak kezében.     Aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverek miatt is, amelyek képesek maguk kiválasztani célpontjaikat. „A gépek lehetősége a mérlegelésre és arra, hogy hatalmukban álljon emberi életeket elvenni, erkölcsileg visszataszító” – fogalmazott Guterres.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberek egyre több olyan információhoz jutnak a közösségi médiából, amelyek az ő nézeteiket visszhangozzák és „erősítik a tribalizmust”.

Erdogan: bővíteni kell az ENSZ BT állandó tagjainak körét

Az ENSZ reformra szorul – hangsúlyozta a török elnök a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak körét.

„Az ENSZ átfogó reformjára van szükség. A szervezet más tagjai miért nem kerülhetnek be a BT-be állandó státusszal? A BT-nek jelenleg csak öt állandó tagja van, amely vétójoggal rendelkezik, s a béke kérdéseivel foglalkozik” – emelte ki Recep Tayyip Erdogan.

A török elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben „tömeges kegyetlenségek” zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket. „Ez olyan helyzet, amelyben az üldözött államok nem tudnak visszavágni, s csak az üldözőket bátorítja” – fogalmazott Erdogan.

Erdogan szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.

A török államfő beszélt a szíriai válság fejleményeiről is. Hangsúlyozta, hogy a Törökország és Oroszország szeptember 17-én létrejött megállapodása, amelynek értelmében az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban demilitarizált ütközőövezet alakítanak ki, segített elejét venni a vérontásnak, s utat nyitott a konfliktus politikai rendezése előtt.

A török elnök emellett kijelentette, hogy országa nem hagyhatja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok szankciókat használ fegyverként ellene az amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartása miatt kialakult vitában.

Mint mondta, Washingtonnak tiszteletben kellene tartania a terrorvádak miatt fogva tartott Andrew Brunson ügyében folytatott eljárást.

A baptista tiszteletes fogva tartása felbőszítette Donlad Trump amerikai elnököt, aki augusztusban elrendelte a Törökországból importált alumínium és acél vámtarifáinak megduplázását. Ankara válaszul szintén így tett az Egyesült Államokból behozott autókra, alkoholra és dohányárúra vonatkozó vámtételekkel.

Ráadásul a washingtoni kormány augusztusban befagyasztatta a török igazságügyi és belügyminiszterek amerikai vagyonát az amerikai tiszteletes ügyében játszott szerepük miatt.

„Egyikünk sem hallgathat a kereskedelmi megállapodások önkényes felmondása, és gazdasági büntetőintézkedések fegyverként való alkalmazása esetén” – hangoztatta Erdogan. Hozzáfűzte: készek a problémák rendezése érdekében konstruktív párbeszédet folytatni egyenlő feltételek mellett.

Erdogan szót ejtett az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatáról is, amelyet Ankara felelőssé tesz a 2016-os hatalomátvételi kísérletért.

A török elnök szerint a hálózat évente 763 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Hozzáfűzte: egyes államok továbbra sem hajlandóak kiadni Törökországnak a Gülen-hálózat tagjait.

Az Anadolu állami hírügynökség a török elnök hivatala sajtóosztályának vezetőjére hivatkozva jelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésen mondott beszédét megelőzően Erdogan rövid megbeszélést folytatott Trumppal. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Macron: a palesztinok jogainak lábbal tiprása nem oldja meg a közel-keleti konfliktust

A palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust – jelentette ki a francia elnök az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában. 

Emmanuel Macron ezzel amerikai kollégája, Donald Trump Közel-Kelet-politikáját bírálta.

„A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája” – tette hozzá a francia elnök a független palesztin állam és Izrael egymás mellett élésére utalva.    

Emmanuel Macron  hangsúlyozta, hogy „az egyenlőtlenség elleni harc” lesz a hét legfejlettebb ipari ország, a G7 2019-es francia elnökségének középpontjában. Hozzátette, hogy szeretné „mélységében átgondolni” a G7 formáját, más országok felé nyitva, de részleteket nem mondott.

Macron hangsúlyozta: minden kereskedelmi megállapodást a párizsi klímaegyezmény betartásától tesz függővé.

„Nem írunk alá kereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem tartják be a párizsi klímaegyezményt. Macron nem nevezte meg név szerint az Egyesült Államokat, amely 2017-ben felmondta a megállapodást.

Hangsúlyozta, hogy kötelezettségvállalásokkal és új, ”nagyratörő„ klímaegyezmény révén kell szembeszállni az olyan nézetekkel, amelyek szerint túl késő hatékonyan fellépni az általános felmelegedés ellen.

A francia elnök az iráni válság ”párbeszéd és többoldalúság„ alapján történő megoldását javasolta röviddel azután, hogy Donald Trump az ”iráni rendszer elszigetelését„ szorgalmazta.

Az egyoldalúság ”egyenesen a visszaeséshez és konfliktusokhoz„ vezetett – mondta, ismét burkoltan az amerikai elnökre utalva, aki májusban felmondta az iráni atomprogramról 2015-ben Teherán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött szerződést. ”Ma – ahogyan egy éve is mondtam -, ahelyett, hogy tovább súlyosbítanánk a térségbeli feszültségeket, bővebb napirendet kell javasolnunk, amely képes kezelni az iráni politika által keltett, atomfegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, regionális feszültségekkel kapcsolatos összes aggodalmat, de a párbeszéd és a többoldalúság keretein belül„ – tett hozzá Macron.

A francia elnök beszédében bírálta az önző vezetőket, hozzátéve, hogy a ”nacionalizmus mindig vereséghez vezetett„. Beismerte, hogy a régi világrend nem volt képes megoldani a nagyarányú egyenlőtlenséget, és ”emberarcú új világrendet„ szorgalmazott.

Macron megjegyezte, hogy növekszik az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek iránti szkepticizmus. Hozzátette: ”belefáradhattak a többoldalúságba„. Ugyanakkor óva intett az önelégültségtől és az elszigetelődés politikájától. 

Egyiptomi elnök: a közel-keleti konfliktusok megoldásával helyreállna az ENSZ-be vetett bizalom

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök sürgette kedden az ENSZ-t, hogy találjon megoldásokat az arab világ konfliktusaira, mert a világszervezet hiányosságai ártanak a belé vetett bizalomnak.

Az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán felszólaló egyiptomi elnök országának a szíriai, jemeni és líbiai konfliktusok politikai megoldására tett erőfeszítéseiről beszélt, melyeknek célja a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének megfékezése.

Kijelentette: kétségtelen, hogy az ENSZ, erőfeszítései ellenére, a konfliktusok végső megoldásában még messze nem könyvelhet el sikereket.

”Hogyan is hibáztathatnánk egy arabot azért, mert kérdőre vonja az ENSZ, valamint annak hitelességét, amit képvisel, egy olyan időben, amikor a (közel-keleti) térség a szétesés, a nemzetállamok pedig az összeomlás veszélyével néznek szembe, ami a terrorizmus és a felekezeti konfliktusoknak kedvez?„ – tette fel a kérdést esz-Szíszi.

Hozzátette: nincs kiút a szíriai vagy jemeni konfliktusokból anélkül, hogy nemzetállamiságukat és szuverenitásukat helyreállítsák, és helyet adjanak népeik legitim törekvéseinek. ”A nagy válságokra átfogó megoldásokat kell találni„ – szögezte le.

A 2011-es arab tavasz során számos tekintélyelvű kormány ellen robbant ki felkelés a Közel-Keleten, aminek következményei a mai napig éreztetik hatásukat a térségben. Több felkelés azonban polgárháborúba csapott át, termékeny talajt szolgáltatva a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének. Kirívó példája az Iszlám Állam dzsihadista szervezet felemelkedése, amely Szíria és Irak kiterjedt területeit vonta ellenőrzése alá 2014-ben, és több környékbeli országban megvetette a lábát. 

Egyiptomban, amelyben – kritikusok szerint – esz-Szíszi hatalomra kerülésével ismét autoriter rendszer épült ki, a dzsihadisták a mai napig biztonsági fenyegetést jelentenek, annak ellenére is, hogy a kormányzat nagy figyelmet tulajdonít a terrorizmus elleni harcnak. 

António Guterres ENSZ-főtitkár egyébként kedden beszélt arról a közgyűlésen, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, a nemzetközi együttműködés elve pedig ”pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá„. A főtitkár szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

Az ukrán elnök reméli, hogy az ENSZ békefenntartó missziót küld a Donyec-medencébe

Petro Porosenko ukrán elnök reményének adott hangot kedden az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán, hogy a világszervezet békefenntartó missziót vezényel a Donyec-medencébe, az – ukrán álláspont szerint – Oroszország által megszállt, szakadár ellenőrzésű területekre. 

Kijelentette: jelentős szerepe lenne egy ENSZ felhatalmazású békefenntartó missziónak abban, hogy helyreállítsák Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Sajnálattal szólt arról, hogy mindeddig nem teljesült a misszió Donyec-medencébe vezénylésére vonatkozó ukrán kérés. Mint mondta, Kijevben e kérés teljesítésére úgy tekintenek, mint az ENSZ cselekvési képességének próbájára egy konfliktushelyzetben.

Az ukrán elnök egyben köszönetet mondott Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Államoknak a kezdeményezés nemzetközi támogatásának előmozdításáért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben javasolta a kéksisakosok vezénylését a szakadár területek és az ukrán ellenőrzésű területek közti de facto határterületre, hogy szavatolják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziójának biztonságát. Egyúttal kikötötte, hogy ehhez a szeparatista, úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok hatóságainak beleegyezése is kell, valamint ki kell vonni az adott térségből a fegyvereket. 

Kijev azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a kéksisakosok valódi mandátummal rendelkezzenek, szabad mozgással a Donyec-medence szakadár irányítású területeinek egészében, beleértve a hivatalos ukrán-orosz határterületet, hogy az EBESZ-megfigyelőkkel együtt ellenőrizhessék a fegyverzetszétválasztást, továbbá kutathassanak elrejtett nehézfegyverek után.