A közel-keleti válság kiéleződéséről szólva azt mondta, Oroszország „aggodalommal és szívfájdalommal” követi a Szentföldön kialakult helyzetet. Putyin részvétét fejezte ki mindazok hozzátartozóinak, akik a Hamász palesztin szervezet fegyveresei által október 7-én Izrael ellen elkövetett támadás során életüket vesztették.

Hirdetés

Hozzátette: „nyilvánvaló, hogy semmiben sem vétkes embereket nem szabad felelősségre vonni mások által elkövetett bűncselekményekért”. Elfogadhatatlannak nevezte a „kollektív felelősség” elvét, „amikor öregek, nők, gyerekek, egész családok halnak meg, emberek százezrei maradnak fedél, élelem, víz, áram és orvosi ellátás nélkül”, ahogyan az a Gázai övezetben történik.

Ismételten kifejtette az orosz álláspontot, amely szerint a konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján oldható meg, ami „két független, szuverén állam: Izrael és Palesztina létrehozását” feltételezi.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus „messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain”. Mint mondta, „egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő, hogy minél több más országot és népet vonjanak be a konfliktusba”, ami szerinte „a káosz, a kölcsönös gyűlölet valódi hullámát indíthatja el”.

Hangsúlyozta, hogy a helyzet most tapasztalható elfajulása „rendkívül súlyos és veszélyes, pusztító következményekkel jár”, ezért fontos, hogy véget vessenek a vérontásnak és az erőszaknak.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a többpólusú világ megakadályozása érdekében eszközként használja egyebek között az iszlamofóbiát, antiszemitizmust, de „ruszofóbiát is be szokott vetni”. Azt mondta, hogy Nyugaton „hivatalos szinten dicsőítik a náci bűnözőket és az antiszemitákat”, Ukrajnában pedig a kánoni ortodox egyház betiltására és az egyházszakadás elmélyítésére törekednek.

Az etnikumok és vallások közötti összhangot az orosz államiság alapjának nevezte, „minden mást” pedig oroszellenesnek bélyegzett. „Társadalmunkban az egyetértés, az egység feltétlen érték” – hangoztatta.

„Mi egy nép vagyunk, egy hazánk van, és jólétéért és biztonságáért mindannyian közösen viseljük a felelősséget” – tette hozzá az elnök, egyúttal köszönetet mondott a vallási vezetőknek az orosz hadsereg és a katonák családtagjainak támogatásáért.

Kirill orosz pátriárka egyebek között azt mondta, hogy a stabilitás és a nyugalom a Szentföldön, Izraelben nagymértékben függ Oroszország béketeremtő szerepétől, egyúttal méltatta a jeruzsálemi patriarkátus békítő erőfeszítéseit. Sürgette a fegyveres konfliktus befejezését és a politikai ellenfelek közötti párbeszéd helyreállítását.

Talgat Tadzsuggyin főmufti, az oroszországi muszlimok Központi Egyházi Tanácsának elnöke azt javasolta, hogy hozzanak létre egy egységes központot az izraeli és gázai övezeti konfliktus áldozatainak nyújtandó humanitárius segélyek koordinálására. Sürgette, hogy a szemben álló felek haladéktalanul szüntessék be a harci cselekményeket, engedjék szabadon a túszokat, és akadályozzák meg a konfliktus eszkalálódását. Az ENSZ BT mielőbbi összehívását kérte a tárgyalások megkezdésének elősegítése érdekében.

Berl Lazar oroszországi főrabbi egyebek között arról beszélt, hogy Oroszország megalkuvás nélkül küzd a szélsőségek ellen, és minden terrorista szervezetet el kell szigetelni és meg kell semmisíteni. Kifejezte reményét, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben szerzett orosz tapasztalatok példaként szolgálnak majd más régiók számra, és példaértékűnek nevezte az oroszországi vallás- és etnikumközi békét.

Korábban írtuk