Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Metzel
Hirdetés

„Természetesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt” – mondta Putyin.

„Úgy gondolom, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a nyugati közösség, a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását” – tette hozzá.

Mint mondta, Moszkvának a Kijevvel való tárgyalások újrafelvételekor tudnia kell, hogy a jogi dokumentumok aláírásakor ki az, aki számít, és ki az, aki nem. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmányra kell támaszkodni annak értelmezésében, mely hatóságok mandátuma hosszabbodhat meg választások nélkül Ukrajnában.

Korábban írtuk

A tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy ezekhez vissza lehet térni, „de nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amelyeket nehéz tárgyalások során Fehéroroszországban és Törökországban elértek, és a terepen létrejött mai realitások alapján”.

„Mi készen állunk erre” – szögezte le.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters hírügynökség anonim forrásokra hivatkozó pénteki jelentését, miszerint Putyin kész lenne a tárgyalásokra, ha a jelenlegi frontvonalon rögzítenék a határt. Megerősítette, hogy az orosz elnök kész a diplomáciai rendezésre, de a folyamatnak el kell vezetnie a „különleges hadművelet” céljainak eléréséhez.

Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt. Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter a BBC-nek május 10-én adott interjújában azt mondta, hogy jogköre a következő államfő megválasztásáig tart, mivel az ukrán alkotmány előírása szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. Elismerte ugyanakkor, hogy a hadiállapotra vonatkozó részek az alkotmányban pontatlanul vannak megfogalmazva.

Ukrajnában március 31-én kellett volna az elnökválasztást megtartani, a beiktatás szertartását pedig májusban.

Svájcban június 15-18-án rendeznek konferenciát Ukrajnáról, amelyre 160 állam képviselőit hívták meg. Oroszország ezek között nem szerepel.