A katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér és kikötő infrastruktúráját, több drónösszeszerelő műhelyt, valamint üzemanyag- és lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy német Leopard tankot – és hét egyéb páncélozott harcjárművet, két német gyártmányú Panzerhaubitze 2000-es 155 milliméteres önjáró, és egy amerikai M198-as vontatott tarackot, egy amerikai JDAM és három francia HAMMER irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 202 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.

Hirdetés

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) titkársága szakértőinek rotációja a zaporizzsjai atomerőműben szerdán ukrán provokatív akciók miatt nem történt meg. Zaharova szerint a NAÜ-megfigyelők váltásra érkező, újabb csoportját feltartóztatták az ukrán hadsereg által ellenőrzött területen, ugyanakkor az orosz NAÜ-szakértőket a zaporizzsjai atomerőműből elszállító, orosz katonák által kísért konvojt drón- és aknavetőcsapások érték.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban a védelmi tárca egyebek között két ukrán harckocsi és 15 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be egy ellentámadás visszaverése mellett. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 60210 embert, 363 harckocsit, 263 gyalogsági harcjárművet, 213 páncélozott szállítójárművet, 1867 páncélozott harcjárművet, 1960 gépkocsit, 435 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást.

Korábban írtuk

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója az Orosz Történelmi Társaság csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy Ukrajna „államisága összeomlott”, és szükség van az ország szomszédos államok közötti területi felosztása lehetőségének pontos történelmi elemzésére.

„Ilyen körülmények között olyan vélemények kezdenek elhangozni, hogy Ukrajna elkerülhetetlen szétesése miatt a földjei elkerülhetetlenül a szomszédos országokhoz kerülnek” – mondta.

Az orosz kémfőnök hangot adott azon véleményének, miszerint történelmi szempontból kell elemezni „azokat a folyamatokat és tendenciákat, amelyek odavezettek, hogy szomszédos területek a bukott állam, Ukrajna részévé váltak”. Hivatkozott az 1991-es kárpátaljai magyar autonómia-népszavazásra, amelynek nyomán „Kijev úgy döntött, hogy inkább nem veszi észre a nép akaratát”.

Nariskin szerint „a legkövetkezetesebben” Lengyelország tart igényt a mai Ukrajna területeire.

„Most Lvovra (Lviv, Lemberg) vetett szemet, és egyébként nem alap nélkül” – hangoztatta az SZVR igazgatója.