Von der Leyen bejelentette a Lengyelországnak járó források felszabadítását
Jövő héten döntés születik a Lengyelországnak járó, összesen 137 milliárd euró értékű uniós eszköz lehívásának megkezdéséről – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Varsóban.
Donald Tusk lengyel és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján Ursula von der Leyen közölte: a jövő héten két döntés is születik a Lengyelország számára jelenleg zárolt uniós forrásokról. Ennek nyomán 137 milliárd euróig terjedő összeget szabadítanak fel a helyreállítási és a kohéziós alapból.
A mezőgazdaságról szólva von der Leyen emlékeztetett: a közös agrárpolitika keretében jelenleg 22 milliárd eurót irányoznak elő az ágazat lengyelországi támogatására. A helyreállítási eszközök első, 1,4 milliárd euró értékű részét pedig közvetlenül a lengyel gazdáknak szánják – jelentette be. Az európai bizottsági elnök méltatta a Tusk-kormánynak a „jogállamiság visszaállítását” célzó erőfeszítéseit, ezen belül az igazságügyi rendszert érintő cselekvési tervet, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter a minap Brüsszelben is bemutatott.
Donald Tusk kiemelte: a miniszterelnöki tisztségbe lépésétől kezdve az Európai Bizottság elnökével folytatott együttműködésének célja egyebek között „a lengyelországi jogállamiság és a demokratikus normák helyreállítása volt”. A folyósítandó eszközöket a varsói kormány arra is felhasználja majd, hogy „megoldja mindazt, ami ma feszültséget és szorongást okoz” – utalt Tusk a lengyelországi gazdatüntetésekre. Az EB-elnök által említett első 1,5 milliárd eurót közvetlenül a mezőgazdasági kis- és középtermelőknek folyósítják – ígérte a kormányfő. Von der Leyen – utalva arra, hogy a gazdák blokád alatt tartják a lengyel-ukrán határátkelőket – elmondta: az Európai Bizottság tekintettel van az ukrán gabonaimporttal összefüggő aggodalmakra, emiatt módosítják például az EU és Ukrajna közötti, a közúti fuvarozásról szóló megállapodást. Arra is rámutatott, hogy nőtt az Ukrajnából a Fekete-tengeren át irányuló export, ami tehermentesíti a szárazföldi határokat.
Az uniós helyreállítási terv Lengyelország esetében összesen 25,3 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 34,5 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. A 2021-2027-es költségvetési keret kohéziós eszközeiből 76 milliárd euró jár Lengyelországnak. A források lehívását Brüsszel egyebek között a lengyelországi igazságügyi rendszer függetlenségéhez kötötte. Az uniós szervek szerint az előző lengyel kormány nem teljesített minden feltételt a kifizetések megkezdéséhez.
Az EB-elnök bejelentésére reagálva Sebastian Kaleta, a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett előző kormány igazságügyi miniszterhelyettese az X-felületen rámutatott: a kormányváltás óta a lengyel jogrendben még semmilyen változás nem történt.
Mariusz Blaszczak volt kormányfőhelyettes szerint a brüsszeli politikusok a döntéshozatal során nem a jogállamiságot tartották szem előtt, hanem azt, hogy az „engedelmes és alárendelt” Donald Tusk kerüljön hatalomra.
Az uniós források felszabadításáért Lengyelországnak „magas árat kell majd fizetnie”, nevezetesen azt, hogy Tusk teljesíti az uniós döntéshozóknak a migrációs paktumra, Lengyelország euróövezeti csatlakozására, az uniós alapszerződések módosítására és az „ökoterrorra” vonatkozó elvárásait – írta Blaszczak az X-en.
Piotr Glinski volt kormányfőhelyettes, kulturális miniszter sajtóértekezletén kijelentette: Lengyelországot a PiS-kormány idején az uniós pénzekkel zsarolták. Ursula von der Leyen „nem titkolta, hogy a lengyelországi kormányváltás esetén közbenjár majd a helyreállítási eszközök folyósításánek ügyében” – fejtette ki Glinski.
„Ez politikai zsarolás, világméretű botrány”
– fogalmazott az ellenzéki politikus.
