Mindenki a háborúról beszél, de senki nem akar békét teremteni – mutatott rá Alekszandar Vucsics szerb elnök a Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában.

Hirdetés

A béke szinte tiltott szó

– tette hozzá az államfő.

Ha rövid időn belül nem tesznek valamit a nagyhatalmak, „valódi katasztrófa elé nézünk” – utalt Vucsics arra a hírre, hogy az Egyesült Államok és Németország engedélyezte az általuk küldött fegyverek bevetését orosz területen. Arra a felvetésre, hogy Vlagyimir Putyin csak blöfföl, amikor következményeket emleget, a szerb elnök úgy válaszolt, hogy ha valaki arra játszik, hogy a másik blöfföl, az azt jelenti, hogy nincsenek jobb lapjai.

Véleménye szerint a Nyugat hajlamos alábecsülni Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Korábban írtuk

A nyugati közéletben elharapózott háborús retorika azt jelzi, hogy mindenki hős akar lenni, arról azonban már nem beszélnek a politikusok, hogy egy háború esetén milyen nagy árat kell fizetni – vélte Vucsics.

Ki áll készen arra, hogy elveszítsen egymillió embert?

– tette fel a költői kérdést az elnök.

A szerb államfő szerint először is el kell érni a fegyverszünetet, és utána kell a béke feltételeiről tárgyalni. Szerinte közeledünk a szakadékhoz, ugyanis a NATO nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, viszont Putyin egy vereség esetén mindent elveszít. Márpedig mivel mindkét oldalon ekkora a tét, most minden kockán forog.

Az elnök szerint két jó lehetőség kínálkozott a békére: az első még 2022 tavaszán, a második pedig akkor, amikor az ukránok a sikeres ellentámadás során több fontos települést visszafoglaltak. Jelenleg viszont nagyon messze vagyunk attól, hogy bármilyen megállapodásra jussunk.

Három-négy hónapra lehetünk ha nem is egy világháborútól, de egy nagyobb konfliktustól – festett igen sötét képet a jövőről Alekszandar Vucsics.

Az elnök elmondta, hogy Szerbia egy szuverén ország, amely a saját döntéseit hozza meg, és ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is mindenkivel kész együtt dolgozni. A migráció és a biztonság kérdésében szerinte együtt kellene működnie az európai országoknak. Koszovóval kapcsolatban felidézte, hogy egy időben közel álltak a kompromisszumos megoldáshoz, most viszont már messze vannak tőle. „Nagyon mélyen kötődünk Koszovóhoz, és ezt nem lehet úgy feloldani, ahogy a nyugati emberek akarták” – mondta.