Fotó: MTI/AAP/AFP pool/William West
Hirdetés

Antony Blinken azért utazott Melbourne-be, hogy pénteken találkozzék ausztráliai, indiai és japán kollégájával. A Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködést Kína növekvő térségbeli befolyásának az ellensúlyozására hozták létre.

„Kihívást jelent számunkra Ukrajna és az orosz agresszió. A hét minden napján, napi huszonnégy órában dolgozunk ezen” – mondta első nyilvános ausztráliai beszédében Blinken, aki szerdán érkezett az államszövetségbe.

„Tudjuk azonban – az elnök is és önök mindnyájan mindenkinél jobban -, hogy ez az évszázad annak függvényében alakul, mi történik az Indiai és a Csendes-óceán térségében” – tette hozzá.

Ez a világ leggyorsabban fejlődő térsége, ráadásul itt él a világ lakosságának a fele – mondta Blinken.

Korábban írtuk

„Minden korábbinál jobban szükségünk van a partneri viszonyra, szövetségekre, a nemzetközi problémák megoldására erőfeszítéseiket, forrásaikat és elgondolásaikat szentelni kívánó országok koalíciójára” – így Blinken.

Blinken látogatásának célja az Egyesült Államok érdekeinek erősítése Ázsiában, és a kínai befolyásnövelési kísérletek visszaszorítása a térségben. A külügyminiszter ellátogat a Fidzsi-szigetekre is, majd Hawaiin japán és dél-koreai kollégájával megvitatja az Észak-Koreával kapcsolatos aggodalmakat.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata Oroszországot vagy Kínát tekinti nagyobb veszélynek a nemzetközi biztonság szempontjából, Blinken kijelentette: „Ezek nagyon különböző kihívások. Oroszország éppen most jelent azonnali kihívást”.

A Quad ülésén elnöklő Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte, hogy a tanácskozás napirendjén szerepel a Covid-19 betegség elleni védőoltások elosztása, a kiber-, illetve kulcsfontosságú technológiák, a rosszindulatú és veszélyes félretájékoztatás elleni fellépés, a terrorizmus, a tengerbiztonság és az éghajlatváltozás. Indiát Szubrahmanjam Dzsaishankar, Japánt pedig Hajasi Josimasza külügyminiszter képviseli.

Blinken részben személyes okból a melbourne-i jogi egyetemre is ellátogatott. Hangsúlyozta, hogy Ausztrália jelesre vizsgázott emberiességből, amikor befogadta a mostohaapját, aki kamaszként érkezett az országba a holokauszt után. A lengyel származású Samuel Pisart, aki elvesztette a szüleit a második világháború idején, a nagynénje az 1930-as években emigrált rokonaihoz küldte Ausztráliába. Pisar a melbourne-i jogi egyetem, majd az egyesült államokbeli Harvard hallgatója volt. Jogászként és elnöki tanácsadóként is dolgozott az Egyesült Államokban. 2015-ben hunyt el.