Washington végleg kimarad a Hajlandók Koalíciójából
Párizsban kedden a legerősebb európai államok és az Egyesült Államok közös fellépéssel biztosították támogatásukról Ukrajnát, és részletes tervet dolgoztak ki Kijev hosszú távú védelmére. A találkozón Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje is méltatta az európaiak munkáját, amely „biztonságos hátországot” nyújtana az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokhoz.
Bár a hangulat optimista volt, a Politico elemzése rámutat a bizonytalanságokra is.
Noha Emmanuel Macron francia elnök „robusztus” és „jogilag kötelező érvényű” garanciákról beszélt,
a végleges nyilatkozatot végül csak az úgynevezett Hajlandók Koalíciójának tagjai írták alá, Washington nem.
Ráadásul az utolsó pillanatban törölték a szövegből azokat a részleteket, amelyek konkrét amerikai katonai – hírszerzési és logosztikai – segítséget biztosítottak volna egy esetleges támadás esetén.
A kidolgozott védelmi terv főbb pontjai:
- A tűzszünet ellenőrzése: A jövőbeni fegyvernyugvás betartását az Egyesült Államok vezetése mellett ellenőriznék.
- Többnemzetiségű erő: Egy európai vezetésű katonai kontingenst telepítenének Nyugat-Ukrajnába, a frontvonaltól távol.
- Katonai bázisok: Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat és védett fegyverraktárakat létesít Ukrajna-szerte.
- Tengeri és légvédelmi zár: Törökország vállalta a fekete-tengeri biztonsági műveletek vezetését, míg más államok a szomszédos NATO-országokból biztosítanák Ukrajna légterének megfigyelését.
A hitelességi kérdésekre válaszolva – amelyek Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai elfogása és a Grönlandot érintő fenyegetések után merültek fel – Steve Witkoff kijelentette: Donald Trump „garanciát vállal a biztonsági megállapodások betartására”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a garanciák csak akkor érnek valamit, ha azokat az amerikai kongresszus is jóváhagyja.
Friedrich Merz német kancellár óvatosabb maradt: kijelentette, hogy Berlin nem zár ki semmit, de a német csapatok bevetéséről csak a tűzszünet után, a Bundestag beleegyezésével születhet döntés. A kancellár javaslata szerint a német erők elsősorban a szomszédos NATO-tagállamokban állomásozhatnának, hogy onnan reagáljanak egy esetleges orosz agresszióra.
