Washingtonra támadt az észt méregzsák

Az Egyesült Államok által a múlt héten közzétett nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása, nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.

Kallas az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén tartott beszédében, a dokumentumra reagálva felhívta a figyelmet: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia arra figyelmeztet, hogy Európának „magabiztosabbnak kell lennie” Oroszországgal szemben. Ugyanakkor – vélte Kallas – olykor saját szövetségeseivel szemben is, köztük az Egyesült Államokkal.

„Állampolgárként, aki élt autokrata rendszerben – ahogyan sokan mások is Európában -, biztosan mondhatom: az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta: míg Oroszországban tiltott az ellenvélemény, nem létezik szabad média, a politikai ellenzéket elnyomják, és a közösségi platformok, például az X közösségi platform használatát is korlátozzák, addig „az Európai Unió 27 országa önként döntött úgy, hogy együtt dolgozik, és még több ország várja, hogy csatlakozhasson”. „Ez is mutatja, kik vagyunk” – hangsúlyozta.

A főképviselő hangsúlyozta: teljes körű háború zajlik a kontinensen, amely próbára teszi a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Emlékeztetett, hogy az EU rekordösszegű támogatást nyújtott Ukrajna védelméhez, és öt nagy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, amelyek „több tízmilliárd eurótól fosztották meg Moszkvát”.

„Most ki kell tartanunk. Az ukrajnai háború azért húzódik el, mert Oroszország nem hajlandó megállni. Vlagyimir Putyin úgy tesz, mintha Európa akadályozná a békét, holott semmi sem áll távolabb az igazságtól”

– mondta. Hozzátette: sokat számít, hogyan ér véget a háború, mivel senkinek nem áll érdekében, hogy „Oroszország visszatérjen, és még többet akarjon”. A jelenlegi ukrajnai támogatás költsége eltörpül ahhoz képest, amit egy teljes körű európai uniós háború jelentene – mutatott rá.

Kallas szerint Európa gazdasági súlya alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a háború igazságos lezárásához, de ezt a súlyt „használni is kell”. Sürgette az uniós jóvátételi hitel előmozdítását és további szankciók bevezetését. Felhívta a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslésére, miszerint Ukrajnának 2026-2027-ben mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége.

„Ha megadjuk Ukrajnának a szükséges eszközöket, az nem a háborút hosszabbítja meg, hanem segíti a lezárását”

– hangsúlyozta.