Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A német politikus egy Berlinben szervezett online sajtóbeszélgetésen kiemelte: „mindenkinek tudnia kell”, hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén nincs jogi és technikai akadálya annak, hogy 25 tagország hozza létre a hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból álló, NextGenerationEU (NGEU) nevű alapot.

Ez ugyan „politikailag nem kívánatos”, de természetesen elindult már a gondolkodás arról, hogy mit lehet tenni, ha a december 10-én kezdődő EU-csúcson „az ideológia a realizmus fölé kerekedik”, és így nem sikerül a huszonheteknek együtt megteremteni az NGEU-t – mondta Manfred Weber.

A tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács értekezletének egy további témájával, a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetéssel (MFF) kapcsolatban aláhúzta: amennyiben Magyarország és Lengyelország „felelőtlen” tevékenysége miatt nem sikerül elfogadni a költségvetést, január 1-jétől az éppen Magyarországnak és Lengyelországnak igen sok támogatást biztosító kohéziós alapokból sem lehet lehívni mind a betervezett összegeket.

Korábban írtuk

Az MFF és az NGEU elfogadásának kockáztatása „játék a tűzzel”, és „nagyon súlyos következményekhez vezet” – jelentette ki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

A budapesti és a varsói vezetés által kifogásolt jogállamisági mechanizmusról elmondta, hogy a „fő közös cél” a jogi, jogállamisági kérdések „depolitizálása”, kivonása a pártpolitikai vitákból. Ezért alakították ki a mechanizmus úgy, hogy az EP-nek ne legyen szerepe benne.

„Nem az EPP-nek, a szociáldemokratáknak vagy a zöldeknek kell pártpolitikai vitát folytatni arról, hogy működik-e a jogállam, szabad-e a sajtó és független-e az igazságszolgáltatás” – mondta Manfred Weber.

Hozzátette, hogy Németországban „senkinek sem jutna eszébe az ilyen kérdéseket a Bundestagban (a szövetségi parlamentben) megvitatni, hanem mindenki menne rögtön Karlsruhéba”, a szövetségi alkotmánybírósághoz.

Ilyen megoldás szükséges EU-s szinten is; az Európai Bizottság készítsen alapos elemzést, az Európai Tanács hozzon döntést, a döntéssel elégedetlen tagállam pedig forduljon az Európai Unió Bíróságához – fejtette ki Manfred Weber.

Hangsúlyozta: „nem Orbán Viktor elítéléséről van szó, hanem egy semleges jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, és nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalunk állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett”.

Kiemelte, hogy a következő napokban ebben a szellemben kell folytatni a vitákat, „nem valaki ellen, hanem valami mellett” kell érvelni.

Mindezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a Fidesz EPP-tagságának ügyében döntő fontosságúak „a következő órák és napok”.