Magyarország hagyományosan az egyik legfontosabb szereplő az egészségturizmus nemzetközi piacán, amely éves átlagban 30-40 százalékkal bővül. A nemzetközi viszonylatban is magas színvonalúnak nevezhető szállodákban az üdülési csekkeknek köszönhetően a forgalom 70 százalékát immár a belföldi turisták adják. Különösen népszerűek a wellness-szállodák, amelyek forgalma tavaly 73 százalékkal bővült.

Európában 7 millió ember – közöttük 2 millió kisvállalkozás – él a turizmusból. A hagyományos szállodai szolgáltatásokkal szemben azonban az utóbbi évtizedben egyre inkább az egészségturizmus felé fordul a turisták érdeklődése. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban immár a wellness és gyógyturizmus a gazdaság egyik hajtómotorja. A nemzetközi szállodaláncok felismerték, hogy a wellness már kötelező kelléke a minőségi üdülésnek. A hotelekben az uszodákat és kozmetikai részlegeket sport- és pihenőközpontokká bővítették. A német szállodák megalapították például a Wellness-Hotels-Deutschland, az osztrákok a Wellness Hotel Austria hálózatot. A hálózatok biztosítékot jelentenek arra, hogy ezeken a vendéglátóhelyeken a wellness nem csupán egyetlen szaunakabint jelent. Európában a legnagyobb konkurensünk Németország, ahol az egészségturizmusnak komoly hagyományai vannak. Az országukban 330 fürdő működik. Az egykori híres gyógyfürdőket most sok helyen wellness-profillal bővítik. Ausztria pedig arra szolgál példaként, hogy a síelést remekül ki lehet egészíteni fürdő jellegű szolgáltatásokkal. Olaszországban az ókori római tradíciókra épül a piac. Specialitásaik közé tartozik az inhalációs terápia és a híres iszappakolás, a fango. Az ellenpéldát Csehország nyújtja, amely hiába rendelkezik komoly fürdőhagyományokkal, a legtöbb üdülőhelyen csupán ivókúrákat és orvosi kádfürdőket kínálnak. Magyarország piaci pozícióit meghatározza, hogy területének 80 százaléka alatt található melegvíz-forrás. Hazánk a világ ötödik termálnagyhatalma. Sok hazai szálloda már felismerte a wellnessben rejlő hatalmas lehetőségeket. A kapacitás az évtized elejéhez képest megduplázódott, új színhelyek és új üzemeltetők tűntek fel a piacon. A magyar gyógy- és wellness-szállodák külföldi látogatói főleg az osztrákok és németek közül kerülnek ki. A németeket döntésükben erősítik a történelmi hagyományok, és hogy kifejezetten vendégszerető népnek tartanak bennünket. Az olcsóság már nem befolyásolja választásukat. Az osztrákok ezenkívül még a jó és gyors megközelíthetőséget is értékelik. Azonban a forgalom 70 százalékát már a belföldi piac teszi ki. Ez az üdülési csekkek növekvő népszerűségének köszönhető, amely a belföldi turizmus fellendítésének legfontosabb eszköze lett. A szállodákban a hazai vendégek egyharmada már csekkel egyenlíti ki a számlát. Változnak az üdülőszállókat felkeresők motivációi is: a közvélemény-kutatások szerint a betegségekből való felgyógyulás reményében már csak a vendégek 6 százaléka, míg megelőzés céljából a látogatók 70 százaléka érkezik. A maradék 34 százalék pedig aktív pihenést keres. Így természetes, hogy Magyarországon is egyre több szálloda nyit wellness-részleget. – Az ágazat sikergörbéje mindenképpen felfele ível, hiszen pontos kimutatások igazolják, hogy a betegségek megelőzése tizedakkora ráfordítást igényel, mint a már kialakult betegségek kezelése. Így az államnak és az egyénnek egyaránt jóval takarékosabb megoldást jelent – nyilatkozta lapunknak Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség Wellness-szekcióvezetője. Már megfigyelhető tendencia, a természetgyógyászati betegségmegelőző praktikák beépülése is a kínálatba. Ezek a szolgáltatónak nem kerülnek túl sokba, de a vendégek körében igen nagy népszerűségnek örvendenek, és a saját arculat kialakításában döntő szerepet képviselnek. A wellness újdonsága ugyanakkor felveti, hogy a vendégek nem mindig tudják pontosan, mit is várhatnak ettől a kategóriától. A wellness-szállodák minimumkövetelményeit, az osztályba sorolás feltételrendszerét 2003 óta rendelet szabályozza, a fogyasztóvédelem szakemberei a szállodák kilenc százalékánál találnak hiányosságokat. – Hosszú távon semmiképpen nem kifizetődő a vendégek félrevezetése, mert a szolgáltatások minősége rányomja bélyegét jövőbeli döntéseikre – rögzíti a szállodaipari szakértő. A szállodaszövetség múlt heti szekcióülésén az ágazat jövője is szóba került. Baranyai György szerint különösen fontos, hogy a szállodák nyissanak az alacsonyabb jövedelmi kategóriájú vendégkör felé, hiszen jelenleg a wellness-hotelek 80 százaléka a négy-öt csillagos kategóriába tartozik. A wellnessben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy miközben tavaly a hazai gyógyszállók kilenc százalékkal növelték forgalmukat, a wellness-szállodákat 73 százalékkal több vendég kereste fel. A további fejlődésnek jó alapot biztosít, hogy a 2013-ig érkező uniós pénzekből 320 milliárd forint jut idegenforgalmi projektekre – ezen belül egészségturizmusra. Ez közel a tízszerese annak, amit az elmúlt öt évben támogatásként odaítéltek. Lassítják ugyanakkor a frissen életbe lépett megszorító intézkedések. Szép Ágnes