Zárulnak a pénzcsapok

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) másnak indult, mint amivé napjainkra lett. Az Egyesült Államokban a modern fejlesztési segélyezés koncepciója a második világháború után alakult ki, gondoljunk csak az Európa újraépítését szolgáló Marshall-segélyre. A Truman-féle Point Four Program a fejlődő országokat volt hivatott segíteni a szegénység leküzdésében, amihez persze társult politikai cél is, hiszen az érintett országokat meg akarták győzni arról, hogy az ő útjuk a kapitalista rendszer stabilizálása, nem pedig a szocialista blokkhoz való csatlakozás. A különböző elődszervezetek létrejöttét követően John F. Kennedy elnök 1961-ben aláírta a külföldi-segélyezési törvényt (Foreign Assistance Act), ami a különböző programokat egy szervezetbe, a USAID-be tömörítette. Az azóta eltelt évtizedekben a USAID prioritásait nagyban meghatározta, hogy milyen célok szolgálatát várta el tőle az amerikai külpolitika a hidegháború, majd az azt követő – mára hanyatló – amerikai unipoláris dominancia évtizedeiben. Az élelmezés, egészségügy, oktatás mellé becsatlakozott a szabadpiaci reformok, majd a demokratizálódási folyamatok támogatása. A tisztán humanitárius célok a mai napig megmaradtak, ám beszédes, hogy a demokráciáról és kormányzásról (governance) szóló programok harminc évvel a kelet-európai rendszerváltások és a Szovjetunió összeomlása után is fontos szerepet töltöttek be. Majd felzárkózott melléjük a kisebbségek jogvédelmének álcázott woke ideológia, no meg az a mára már mindenképpen megdőlt meggyőződés, hogy a liberális demokrácia az egyetlen üdvözítő út a világ minden részén. A USAID a világ legnagyobb állami donorszervezete, és igen sokat költ: a 2023-as pénzügyi évben 72 milliárd dollárt, tavaly pedig az ENSZ által nyomon követett összes nemzetközi segélyezés 42 százalékát.

Ez év január 20-a a USAID számára is óriási változásokat hozott. Míg első ciklusa alatt Donald Trump mozgástere jóval szűkebb volt, és nemcsak a mélyállam, hanem saját emberei is akadályozták a döntései végrehajtását, addig második hivatalba lépésekor már jóval erősebb hátországa, így rendeleteket tud hozni, amelyek alapjaiban forgatták fel a demokrata establishmentet. Ezek közé tartozik a USAID drasztikus átalakítása is, aminek során első körben a humanitárius segélyezésen kívül befagyasztottak minden programot, és elküldik a dolgozók túlnyomó részét (több mint tízezer alkalmazottból várhatóan kevesebb mint háromszáz maradhat). Elnöki rendeletének célja az volt, hogy az amerikai segélyezési programok összhangban legyenek az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel és külpolitikai céljaival. Az America First, azaz „Amerika az első” elv értelmében ugyanis Donald Trump takarékossági és politikai okokból is vissza akarja fogni a pénzszórást. Az elnök a USAID átvizsgálásával kapcsolatban azt mondta, bárhová néz, korrupciót, pazarlást, csalást lát. Marco Rubio külügyminiszter – aki ügyvezető igazgatóként átvette az ügynökség vezetését – úgy fogalmazott: „Minden dollárnak, amit elköltünk, minden programnak, amit támogatunk, minden szakpolitikának, amit követünk igazolhatónak kell lennie azzal, hogy megválaszolunk három kérdést: Biztonságosabbá teszi Amerikát? Erősebbé teszi Amerikát? Virágzóbbá teszi Amerikát?”

A takarékossági és a politikai megfontolásokban is partnere Donald Trumpnak a Tesla-vezér Elon Musk, aki egy új intézmény, a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (Department of Government Efficiency – DOGE) társvezetője. Elon Musk bűnszervezetnek nevezte a USAID-et, ami átláthatatlanul működik, beavatkozik más országok belpolitikájába, kormánybuktatásokat és színes forradalmakat pénzel. Mike Benz konzervatív aktivistát is idézve – aki szintén élharcosa a témának – Elon Musk az elmúlt hetekben számtalan bejegyzést megosztott saját közösségi oldalán, az X-en. Nem a levegőbe beszél: közzétett például egy 2006-os, már archivált cikket a USAID honlapjáról, amelyben büszkén számolnak be az ukrán, grúz, kirgiz és libanoni színes forradalmak támogatásáról, újságírók kiképzéséről, közvélemény-kutatások finanszírozásáról és hasonlókról. Mike Benz részletesen tájékoztat arról is, hogy a USAID partnere, a National Endowment for Democracy (NED) egyértelműen politikai célokat szolgált a CIA iránymutatása mellett. Az ügynökség egyébként 6200 újságírót és 707 médiumot támogatott világszerte.

Mindebből Magyarország sem maradt ki. „Óriási botrány van Amerikában […] a liberális, globális elit az amerikai költségvetést és amerikai kormányzatot arra használta, hogy az ő céljait, pénzügyi és ideológiai céljait az amerikaiakkal finanszíroztassa az egész világon” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban. A kormányfő szerint a USAID világszerte migráció- és genderpárti, család- és közösségellenes tevékenységeket finanszírozott, így hazánkban is – ráadásul nem egyedül, mert ugyanezekre a célokra költ Soros György alapítványi hálózata és Magyarország esetében még az Európai Unió is. Orbán Viktor rámutatott, a pénz három irányból is folyt Magyarországra, egyértelműen a baloldalt támogatva, kormánybuktatási céllal.

Samantha Power, a USAID igazgatója 2023-ban Budapesten egyeztetett a magyar sajtóra koncentráló NGO-k képviselőivel. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár összegzése szerint Magyarországon a USAID a 444.hu-t 8, a G7-et, a Tilos Rádiót és a Jelent 7-7, a Klubrádiót és a Magyar Hangot 10-10 millió forinttal támogatta. Bejegyzésében tételesen felsorolta azt is, mennyit kapott a lengyel liberális sajtó is.

Az biztos, hogy Elon Musknak és Donald Trumpnak bőven lesz teendője, ha át akarják alakítani az amerikai külpolitikát, ahogyan ugyanis egy Musk által megosztott bejegyzés fogalmazott: a mocsár mély. Példa erre annak a bírónak az esete, aki a genderideológiát és nemváltást propagáló honlapok helyreállítását rendelte el, és kiderült róla, hogy a neje egy USAID által támogatott civil szervezet alapítója.

A USAID ügyét a világon széles körben egy nagyobb folyamat részeként kommentálják. A meghatározó orosz gondolkodó, Alekszandr Dugin például úgy fogalmazott: vége a globalizmusnak, vége Ukrajnának, vége Kanadának, vége az EU-nak, ideje, hogy komoly dolgok történjenek, a nagy fiúk vegyék kezükbe az eseményeket. A nagy változás, amiről Dugin beszél, a szemünk előtt játszódik: Donald Trump Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni, és – egyébként Dugin bejegyzése után, de láthatóan ráérzett – már azt is bejelentették, hogy Európa nem kap helyet a tárgyalóasztalnál. A Müncheni Biztonsági Konferencián J. D. Vance alelnök, de már korábban Pete Hegseth védelmi miniszter is nagyon kemény üzeneteket küldött Európának az ukrajnai háború kapcsán, aminek a lényege többek közt, hogy Európának jobban hozzá kell járulnia saját védelméhez, ha azt szeretné, hogy komolyan vegyék.

Nem mellesleg Orbán Viktor már tavaly arról beszélt, hogy ha a francia és német vezető nem húz bele, akkor az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat Európa csak a sarokból, a hokedlin ülve követheti – és valóban.