Zelenszkij a náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította Ukrajna harcát

Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.

Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, „éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen, és Önöknek akkor Nagy-Britanniáért kellett harcolniuk”.

Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.

Az ukrán elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért.

„Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon” – tette hozzá.

Zelenszkij idézte William Shakespeare-t is, amikor kijelentette: „lenni vagy nem lenni (…) a (válasz) most már Ukrajna számára egyértelműen az, hogy lenni, mégpedig szabadnak lenni”.

Az ukrán elnök elmondta: az orosz hadsereg rakétákkal támadta még a Kijev határában emelkedő Babij Jar-i emlékművet is, amelynek helyszínén a nácik több tízezer zsidót mészároltak le a holokauszt idején. „Most, nyolcvan évvel később, az oroszok támadják ezt a helyet, és tüzérséggel rombolnak le templomokat is” – fogalmazott kedd esti beszédében Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök alig burkoltan bírálta a NATO-országokat is, mondván: a háború kilencedik napján a szövetség tagjai értekezletet tartottak, „de ez nem azzal az eredménnyel járt, amelyre vártunk”.

Ezt nem részletezte tovább pontosan, de kijelentette, hogy az ezt követő napokban városok, kórházak ellen indultak orosz támadások, amelyekben ötven gyermek is meghalt.

Zelenszkij azt kérte, hogy a brit kormány erősítse tovább a Moszkva ellen hozott szankciókat és nyilvánítsa terrorista államnak Oroszországot.

Egyenes utalást tett arra is, hogy az ukrán kormány továbbra is repüléstilalmi övezet kijelölését kéri a Nyugattól. Úgy fogalmazott: a nyugati országok biztosítsák Ukrajna égboltjának biztonságát.

Ez a kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva a minap kijelentette: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

Hozzátette: az Ukrajnára mért orosz csapásokat elsősorban nem az orosz légierő, hanem mindenekelőtt rakétaegységek és nehéztüzérségi alakulatok hajtják végre, és ezekre nem lenne hatással a repüléstilalmi övezet kijelölése.