Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a „kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt.

Hirdetés

Mint mondta, az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre.

Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.

Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.

Aláhúzta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, „a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre” – mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.

Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.

Vlagyimir Putyin televíziós beszédéről azt is elmondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget. Mint mondta, nem hinné, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”.

Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.

Bill Clinton volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő videókapcsolaton keresztül beszélget a Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Initiative, CGI) találkozóján New Yorkban 2022. szeptember 20-án
Fotó: MTI/AP/Julia Nikhinson

Zelenszkij felszólította a világ vezetőit, hogy háborús helyzetben mondjanak le a semlegességről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy ösztönözze a többi demokratikus országot, segítsenek többet, adjanak még több fegyvert Ukrajnának.

Erről az ukrán államfő a The Clinton Global Initiative elnevezésű találkozón beszélt, amelyen videoösszeköttetés útján vett részt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a találkozó keretében Zelenszkij különmegbeszélést folytatott Bill Clinton volt amerikai elnökkel is.

Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok az egész civilizált világ számára a demokrácia mutatója, amelyhez más országok is igazodnak. Szerinte ezért fontos, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be Ukrajna támogatásában és az Oroszországra gyakorolt nyomásban.

Az ukrán elnök felszólította a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel a semlegességgel az Ukrajna elleni háborúban, mert – mint mondta – az agresszor elleni harcban nem lehet félreállni és nem kifejezni egyértelműen álláspontunkat. „Nem lehet egyensúlyozni a jó és a rossz, a fény és a sötétség között. Választani kell egy oldalt. Minden szubjektum, minden állam nyitott és szabad. Ezért képesek választani egy oldalt, de nem maradhatnak középen” – jelentette ki Zelenszkij. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabad világ őrizze meg egységét az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében. Az ukrán elnök szerint a legfontosabb szankció, amelyet Oroszországgal szemben alkalmazni kell, az, hogy ismerjék el a terrorizmust támogató államként.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – rámutattak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért akarja annektálni az orosz erők által megszállt ukrajnai területeket, hogy elrettentse az ukrán hadsereget az ellentámadástól, és azt „Oroszország elleni támadásnak” nyilvánítsa.

Az ukrán nemzeti gárda a Telegram üzenetküldő alkalmazáson figyelmeztette a Putyin által meghirdetett részleges mozgósításban érintett oroszokat, hogy Ukrajnában fogság vagy halál vár rájuk. Ugyanakkor biztosítottak afelől, hogy az ukrán katonák emberségesen bánnak a fogságba esett orosz katonákkal. „Az oroszok számára az a jó és helyes döntés, hogy megadják magukat, mielőtt meghalnak vagy megsebesülnek, és ne áldozzák fel magukat parancsnokaik jogellenes utasításaira. Ez különösen igaz azokra az oroszokra, akik a részleges mozgósítással kerülnek a háborúba” – írta a nemzeti gárda.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentésében arról írt, hogy a luhanszki és a donyecki régió megszállt területein az oroszok őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra küldik a katonai korú férfiakat. „A megszálló erők egységei állományuk veszteségeinek pótlására Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területein folytatódik a helyi lakosok kényszermozgósítása. A megszállók összevont különítményei őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra viszik a katonakorú férfiakat, hogy onnan az ukrán védelmi erőkkel vívott csatákban veszteségeket szenvedett egységekhez irányítsák őket” – írta a vezérkar. A harctéri jelentés szerint az ukrán hadsereg az elmúlt napban kilenc településen verte vissza a támadásokat, és negyven orosz katonai célpontban okozott kárt.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig több mint 55 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról számolt be, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét tüzet nyitottak a zaporizzsjai atomerőműre, megrongálva a hatos energiablokk kommunikációs berendezését. A támadás következtében az erőmű blokktranszformátora és segédtranszformátorai lekapcsoltak. Az áramkimaradás miatt a biztonsági rendszerek két dízelgenerátorának vészindítása történt az üzemanyaghűtő szivattyúk működésének biztosítására – írta a Telegramon az Enerhoatom.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban hat civil vesztette életét a régióban az orosz erők támadásai miatt.

A Harkiv megyei rendőrség közlése szerint folytatódik az izjumi erdőben talált tömegsír feltárása. Eddig 263 halott, köztük két gyermek holttestét exhumálták. A hatóságok szerint az erdős területen mintegy 450 megkínzott és megölt civilt temettek el, és találtak egy másik tömegsírt is, amelyben ukrán katonákat földeltek el.

Kapcsolódó cikkünk