Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti (archív)
Hirdetés

A Központi Választási Bizottság (CVK) vasárnap hirdette ki az ukrajnai elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulójának hivatalos végeredményét, amelyen a humorista-producer, a Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt jelöltje végzett az első helyen több mint 30 százalékos eredménnyel, a másodikon pedig Petro Porosenko hivatalban lévő államfő kicsit kevesebb mint 16 százalékkal, így ő ketten kerültek be az április 21-i második fordulóba.

„Mindenki érti, hogy a fő feladat nem egyszerűen megállítani a háborút, hanem megtenni az első lépést. Beszüntetni a tüzet” – fejtette ki. „Nem engedhetünk meg magunknak hosszú folyamatot, mert minden nap azzal a hírrel kezdjük a reggelt, hogy hány katonánk halt meg Keleten” – fogalmazott Zelenszkij. Megjegyezte: abban is mindenki egyetért, hogy a rendezésre életre hívott minszki formátumot meg kell reformálni.

Hangsúlyozta, hogy fel kell újítani a nyugdíjak kifizetését a szakadár területeken élők számára. „Nem elég ígérgetni nekik, hanem fel kell újítani velük a kapcsolatot, ők is ukránok” – hangoztatta.

Hozzátette, olyan „információs háborút” kell kezdeni, amelyet az ukrán fél nyer meg azzal, hogy visszaszerzi a szakadár területeken élők bizalmát.

Zelenszkij határozott igennel felelt arra a kérésre, hogy készen áll-e tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Embereket, területet feláldozni sohasem fogunk. Ukrajna integritásának állandónak kell lennie” – szögezte le egyúttal az elnökjelölt.

A kelet-ukrajnai háború mellett Ukrajna másik fő problémájának azt tartja, hogy a tőkével rendelkezők félnek befektetni az országban. Ígértet tett arra, hogy ha ő lesz az államfő, garantálni fogják a befektetések biztonságát és intézkedéseket tesznek a korrupció megfékezésére, egyebek között beindítják a korrupcióellenes bíróság munkáját.

Biztosított afelől, hogy Ukrajna nem tér le az európai integráció útjáról. „Ezt az irányvonalat Ukrajna már rég kiválasztotta, és senki sem akarja megváltoztatni” – mondta. Leszögezte, hogy ő Ukrajna NATO-csatlakozása mellett van, de szerinte mindenképpen népszavazást kell majd tartani róla.

Putyin kész lenne tárgyalni Zelenszkijjel

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a napirenden lévő problémák megvitatására, de a Donyec-medencei helyzetet elsősorban maguknak az ukránoknak kell rendezniük – kommentálta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Volodimir Zelenszkij ukrán elnökjelöltnek azt a kijelentését, hogy megválasztása esetén mielőbbi tűzszünet elérésére fog törekedni a szakadár területeken és ennek érdekében kész közvetlenül kapcsolatba lépni Oroszország vezetésével.

„Putyin mindig kész a párbeszédre az olyan helyzeteket leszámítva, amikor ezt a párbeszédet provokációkkal próbálják meg szegélyezni, diverziókkal ékesíteni. Ebben az esetben Putyin reakciója nagyon világos, egyértelmű és világos. Mindemellett Putyin elnök mindig is a párbeszéd híve volt a napirenden szereplő problémák megoldása érdekében” – mondta.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a Donyec-medencében kialakult helyzetet elsősorban maguknak az ukránoknak kell rendezniük és megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint Oroszország nem részese a konfliktusnak. Pontosító kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrajnai választásokat követően a két ország elnöke megvitassa ezt a kérdést.

Zelenszkij vasárnap az Ukrajina televíziónak arról beszélt, hogy a Donyec-medencében fegyvernyugvást kell elérni, fel kell újítani a nyugdíjak kifizetését a szakadár területeken élő jogosultaknak, és vissza kell szerezniük a Donyec-medence lakosainak bizalmát. Az ukrán elnökválasztás első fordulójában élen végzett ellenzéki elnökjelölt síkraszállt az ország területi épségének megőrzése mellett, kifejezte készségét a Putyinnal való találkozásra, ugyanakkor a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások módosítását szorgalmazta.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy felderítő és csapásmérő hajókat, valamint parti rakétarendszereket helyeztek készültségbe a NATO Sea Shield – 2019 kódnevű fekete-tengeri hadgyakorlata miatt. A manővereken amerikai, kanadai, holland bolgár, román, görög és török hajók vesznek részt, a georgiai és az ukrán haditengerészet képviselőivel együttműködve.